Nincs helye a kaktuszoknak a Kiskunságban

Az őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Ezek közé tartoznak a kaktuszok is, melyek hazánk növényvilágát fenyegetik. Az elmúlt napokban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el a kaktuszállományt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei – tájékoztat közleményében a nemzeti park.

Egy faj kivételével az amerikai kontinensen honosak a különböző kaktuszfélék, melyek napjainkra kedvelt dísznövényekké váltak a hazai kertekben. Ez különlegességük mellett köszönhető annak is, hogy télálló növényfaj.

A nemzeti park közleményében rávilágít arra, hogy

mára a kaktuszok több nemzetsége is özönfajjá vált Európa mediterrán vidékein,

és ismert a szakemberek előtt, hogy az a faj, amelyik már valahol veszélyes özönfajjá vált, jó eséllyel máshol is megjelenik.

A fügekaktusz, más néven medvetalpkaktusz és más bokorkaktuszok példányait már több helyen is megtalálták az országban a természetvédelmi őrök és a természetjárók, többek között a Pilisben, a Vértesben és a Kiskunságban is.

Ezek a fajok jól tűrik a téli mínuszokat, így jó vízáteresztésű talajra és napos helyre kerülve gyorsan meghonosodnak, szaporodásnak indulnak és telepeket képeznek, kiszorítva maguk körül minden más növényt.

A Duna–Tisza közén Ágasegyházán, Kunbaracson, Kun­adacson, Tázláron és a Kéleshalmi homokbuckákon is találtak már állományokat a nemzeti park munkatársai. A szakemberek ilyenkor eltávolítják a szúrós növényeket.

Ezt tették február 18-án Kéleshalom külterületén is, ahol egy néhány négyzetméter kiterjedésű kaktuszállományt számoltak fel az egyik homokbucka tetején. Három fajt is találtak benne: két fügekaktusz- és egy bokorkaktuszfajt. Azt nem lehet tudni, hogy miként kerültek a buckák közé, mivel a település több kilométerre fekszik a helyszíntől. Néhány nappal később szintén fügekaktuszt találtak a park munkatársai Tázlár közelében, amit kézzel és ásóval távolítottak el a gyepről. Az ilyen területeket a következő években is ellenőrizni kell, mert apró, szemmel szinte észre sem vehető sarjak maradhatnak az eltávolított növény után.

A kaktuszok gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, vagy zöldhulladékként kerülnek a természetbe.

Ezért a közleményben figyelmeztetnek, hogy az ilyen fajokat zöldhulladékba sem szabad tenni. Az is előfordul, hogy szándékosan ültetik ki a feleslegessé vált növényeket, miután a hajtásdarabok könnyen legyökeresednek, de magról is terjedhetnek a különböző kaktuszfajok.

A kaktuszok a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfajok, melyek élőhelyfoglalásukkal kiszorítják az őshonos növényeket. A nemzeti park javaslata, hogy otthon, a kertünkben is kerüljük az tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonos fajokat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven.