Sok helyen kézfertőtlenítő került a szenteltvíztartóba

Vízkereszt ünnepére emlékeztek meg szerdán a kecskeméti Wojtyla Barátság Központnál. A népkonyhaként is üzemelő szociális intézményt dr. Finta József érseki helynök, a nagytemplom plébánosa áldotta meg a jeles alkalomból.

Az atya miután elmondta biblikus gondolatait az ünnep kapcsán, a népi hagyomány szerint felírta a falra a 20+C+M+B+21 jelet. Hozzátette, ő ezt a változatot szereti, mely az évszám mellett a három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár latin neveinek rövidítése. Ugyanakkor megfelel a latin mondás rövidítésének is, miszerint Christus Mansionem Benedicat, azaz Krisztus áldja meg e házat!

Az épület előtt várakozó szegények ezt követően vehették át a rántott sziki halat tartalmazó meleg ebédet az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda jóvoltából.

Országszerte megtartották a vízszenteléseket, de a koronavírus-járvány miatt továbbra is üresek maradnak a szenteltvíztartók a katolikus templomokban. Pontosabban sok helyen kézfertőtlenítő került a helyébe – tudtuk meg Hajagos Gyulától, a kiskunfélegyházi Szent István-templom plébánosától. Elmondta, hogy bár a templomban jelenleg nem használhatják a hívek a most megszentelt vizet, de otthonukba, magáncélra bárki vihet haza belőle. A plébánostól azt is megtudtuk, hogy az ilyenkor hagyományos házszentelések száma is jelentősen lecsökkent.

Korábban jellemző volt, hogy minden évben megszenteltették otthonaikat az emberek, ez a szokás mára azonban átalakult.

Napjainkban már nem elsősorban vízkereszthez kötődik a házszentelés, a szokás egész évre kiterjed. Jelentősebb események, mint például házépítés, -felújítás, új lakásba költözés vagy éppen kisgyermek születésekor kérik a hívek – sorolta a plébános.

A katolikus egyház vízkeresztkor korábban három eseményt is ünnepelt: Máté evangéliuma szerint a bölcsek a betlehemi csillag által vezérel­ve Júdeába mentek, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta. Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét. Hajagos Gyula plébános elmondta, ez utóbbi esemény a római katolikus egyház liturgikus ünnepeinek sorából kimarad,

Jézus megkeresztelkedésének ünnepét pedig a január 6-át követő vasárnap tartják.

Bár karácsony után vízkereszt ünnepe kevesebb jelentőséget kap a társadalomban, Kiskunfélegyházán azonban komoly hagyománya van. Hosszú évek óta rendezik meg a vízkereszti kórusfesztivált, melyen a város valamennyi együttese fellép. Minden évben felváltva, hol az Ótemplom, hol pedig az Újtemplom ad otthont az eseménynek. Ez a szép hagyomány idén sajnos a járványveszély miatt elmarad, de a plébános abban bízik, hogy jövőre újult erővel szervezhetik meg ismét. Hajagos Gyula arról a tapasztalatáról is beszámolt, hogy a járvány okán nagyon óvatosak az emberek, sokkal kevesebben látogatják a szentmiséket, és a temetések is nagyon szűk családi körben zajlanak.

Szentelt vízzel védekeztek egykor a betegségek és a rontások ellen

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. Ilyen a már említett házszentelés hagyománya is. Ám régebben nemcsak a házakat szentelték meg, hanem a bölcsőt és az ólakat is. Sőt, gyakori volt, hogy a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, de az emberek magukra is locsolták a betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták. A legismertebb hagyomány, hogy vízkeresztkor bontjuk le a karácsonyfát. Régen ilyenkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, majd a fenyőfát tűzre tették. Csak egy ágacskát őriztek meg belőle a gonosz ellen.

Borítóképünkön: dr. Finta József atya írta fel a barátságközpont falára a 20+C+M+B+21 jelet, mely az évszám mellett a három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár latin neveinek rövidítése.