Gyakori szellőztetéssel csökkenthető a penészfoltok kialakulása

Elég sok bosszúságot okozott nekünk a penész pár hónappal ezelőtt – panaszolta a baon.hu-nak az egyik kistelepülésen élő olvasónk. – Nemcsak a fal és a szekrény között penészedett a ház, hanem a ruhák és a cipők is olyanok voltak. Nálunk a régi faablakok helyett már műanyag nyílászárók vannak, amik semmi levegőt nem engednek be. Talán ez lehetett az egyik probléma, a másik pedig a folyton a házban száradó vizes ruhák. Vettünk minden szobába páramentesítő készüléket, és a ruhákat most már az alsó épületben teregetjük ki, így azóta sokat javult a helyzet – fűzte hozzá.

– Új építésű ingatlan vagy jól hőszigetelt, hő­hídmentes szerkezetekkel kialakított, vízszigeteléssel ellátott ingatlanok esetében a penészesedés esélye minimális – magyarázza Dombi Gábor épületszerkezeti és épületenergetikai igazságügyi szakértő. Az új épületeknél az építés során nedves technológiákkal kialakított szerkezetek, mint betonozás, vakolás, glettelés még az átadás utáni első évben is jelentős páraterhelést okoznak, így ezekben az első években különösen fontos a gyakori szellőztetés.

Régebbi házak esetében a penész kialakulása sok esetben megelőzhető,

de legjobb, ha már előrelátóan vásárolunk ingatlant. A harminc évnél öregebb házak esetében kijelenthető, hogy a vízszigetelés már nem látja el a funkcióját, sok esetben a padlóban sincs szigetelés. Mindezek hiányosságának megállapítására a legjobb, ha szakértőt hívunk, aki kellően át tudja nézni az épületet, és az orvosokhoz hasonlóan diagnózist állít fel, amely alapján a feltárt hibákat a felújítás során javítani kell. Amennyiben a falakban vagy a padlóban hiányos a vízszigetelés, a föld felől folyamatos a talaj párolgása, így a helyiségek levegője rendkívül páradús, a pára kicsapódása akár magasabb hőmérséklet esetében is megtörténik.

A már meglévő penészfoltokkal az elsődleges teendőnk, hogy eltávolítsuk, erre a forgalomba lévő szerek jellemzően kitűnőek.

– A penész újbóli kialakulása elkerülésének érdekében szellőztessünk, akkor is, ha attól tartunk, hogy kihűl a lakás – folytatta Dombi Gábor.

– A kintről beérkező levegő hideg, páratartalma alacsony, felmelegedése után még alacsonyabb lesz, a páralecsapódás esélye csökken. Fűtsünk jobban, hogy megemeljük a szoba hőmérsékletét kettő fokkal. Ami még nagyon fontos, hogy az öreg, falszigetelés nélküli házakban a bútorokat, ágyakat a faltól legalább öt centire húzzuk el, és mindenképpen lábakon álló bútorokat vegyünk, így kialakulhat a bútorok mögötti kürtőhatás, amely a páradús levegőt elvezeti a hideg sarkoktól. Padlószigetelés nélküli házakban PVC-t, linóleumot vagy laminált parkettát ne tegyünk le, mert a talajpára megreked alattuk, egy penészes, nyálkás réteg jön létre a lábunk alatt, amely rendkívül egészségtelen.

A harmatpontra is figyeljünk!

– A jelenség könnyen bekövetkezhet, hiszen minden helyi­ségben penészgombák spóráinak ezrei találhatóak. A belső terekben, átlagos páratartalom mellett, téli időszakban jellemzően tizennégy fok körül van a harmatpont.

Ha a hőmérséklet alacsonyabbra csökken a belső falsarokban vagy ablakfelületen, a pára lecsapódik, a penészgombák azonnal meg­telepednek és megjelenik a penészfolt – mondja Dombi Gábor épületszerkezeti és épületenergetikai igazságügyi szakértő.

Képünk illusztráció.