Tízen állják körbe a karácsonyfát szenteste a Bakos családban

Bakos Bontod feleségével, Gyöngyösi Barba­rával nyolc gyermeket nevel. Látogatásunkkor szerencsére valamennyien otthon voltak. A két és fél éves Regő Mihály, az ötéves Kenéz Kelemen, a nyolcéves Ámos Pál, a tízéves Lehel Péter, a tizenkét éves Zorka Gizella, a tizennégy éves Gyöngyvér Ilona, a tizenhat éves Flóra Mária és a tizennyolc éves Borbála Katalin ülte körbe a családi asztalt. A fiúk csak egy közös fotó erejéig maradtak, a lányok azonban szívesen bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Elmondták, advent idején náluk hagyomány, hogy

borbálaágat szednek és lucabúzát ültetnek, illetve az adventi koszorút is közösen készítik.

– Arra neveljük a gyerekeket, hogy megtanulják, a karácsony nem az ajándékozásról szól elsősorban. Természetesen nálunk is kerül ajándék a fa alá, amit az angyalkák hoznak. A fenyőfát is az angyalok hozzák december 24-én délelőtt, amit a gyerekek közösen díszítenek fel a saját kezűleg készített díszekkel. A lányok segítenek a főzésben is. Az ünnepi menüben nincs különösebb hagyomány, mindig a család aktuális kedvencét készítjük. Bejglit, mézeskalácsot minden évben sütünk, valamint a szaloncukrot is a lányok készítik. A kókuszos és a diós a család kedvence. Régi hagyomány az is, hogy karácsonykor Botond dédszüleinek a porcelán étkészletével terítünk meg – mesélte Barbara.

Azt is elmondták, hogy a vacsora és az ajándékbontás után a nagyok elmennek az éjféli misére, Barbara pedig otthon marad a kisebbekkel. A lányok advent idején rendszeresen járnak rorátéra is. A szentmisékről azért sem hiányozhatnak, mert oszlopos tagjai a pálosszentkúti kegyhely kórusának, a Szűzanya Virágoskertje Szkólának. A kórus tagjai a korábbi években eljártak betlehemezni is, idén sajnos ez elmarad. A világjárvány a családi összejöveteleket is átírta. A Bakos családban a hagyomány szerint karácsony első napján Barbara édesanyjánál gyűlik össze a népes család. Barbaráék hatan vannak testvérek és 28 unokával ajándékozták meg a nagyszülőket. Idén sajnos nem találkozhatnak teljes létszámmal, mint ahogy Botond családjánál sem. A családfő húgának is hat gyermeke van, így a korlátozások miatt velük sem találkoznak karácsony második napján.

Azt is megtudtuk, hogy Botond Budapestről költözött Petőfi­szállásra, felesége szülő­falujába, ahol nem messze a településtől egy tanyán élnek és gazdálkodnak. Bár Botond gépészmérnök, ma már erdészként és méhészként dolgozik. Hobbiból pedig csontfaragással foglalkozik. Barbara középiskolai magyartanár, de soha nem tanított. Gyermekei születése előtt szociális munkásként dolgozott a félegyházi gyermekjóléti szolgálatnál, ahová közel húszéves kihagyás után jövőre megy vissza. A kézműveskedés Barbarát is foglalkoztatja, ha jut ideje, akkor szívesen agyagozik. Van egy saját égetőkemencéje, amiben kiégetheti kerámia­alkotásait, melyek a karácsonyfa alól sem hiányozhatnak. Saját kezűleg készített kávéscsészékkel, tálakkal, kaspókkal, bögrékkel ajándékozza meg szeretteit.

Elmondták, mindketten nagy családot szerettek volna.

Barbara most már úgy érzi, mindent megkapott, amire vágyott, így kerek számára a világ. Nagyszülei is nyolc gyermeket neveltek, kislányként nem is értette, hogy lehet ennyi gyerekkel bírni.

– Most, hogy benne vagyok, már nem tartom olyan nehéz dolognak. Főleg így, hogy a lányok születtek előbb, akik már nagyon sokat segítenek. De a kicsik is egyre önállóbbak – tette hozzá Barbara.

Volt kitől örökölni a tehetséget a családban

A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy nemcsak a szülők, de a gyerekek is nagyon kreatívak, szinte valamennyien szeretnek alkotni: festenek, varrnak, horgolnak, kötnek, énekelnek, muzsikálnak, táncolnak és sportolnak is. Sőt, nemrég a nagymama szövőkerete is előkerült, amin szőni is megtanultak. A lányok büszkén mutatták, mi mindent varrtak, kötöttek és horgoltak karácsonyra. Az is kiderült, hogy volt kitől örökölni a tehetséget, hiszen Barbara anyai nagymamája festőművész, nagypapája pedig szobrász volt. A nagynénik és nagybácsik között van keramikus és zenész is, akik szívesen adják át tudásukat a fiatalabb generációnak. Ha összejön a család, biztosan előkerül a harmonika vagy éppen egy citera, trombita. Sőt, nyaranta kerámiatábort is szerveznek maguknak – mesélték nagy lelkesedéssel. Persze rögtön hozzátették azt is, hogy a látszat ellenére náluk sem tökéletes minden, hiszen ahol ennyi ember él együtt, törvényszerű a súrlódás is. De az is biztos, hogy a Bakos családban örömből, szeretetből és törődésből is hatványozottan jut mindenkinek.