Rendszeresen érzik a bűzt Kecskeméten

Az utóbbi években egyre népszerűbb lett a Kiskertváros, sokan kiköltöztek ide, szeretnek itt lakni, épül-szépül. Elegünk van a büdösből, hogy nem lehet este kinyitni az ablakot – jelentette ki a szerkesztőségünket megkereső Babinszki Mónika, aki szerint már régi problémáról van szó, és mára a városrészben élőket napi szinten foglalkoztatja, gyakori beszédtéma a közösségi oldalukon is. Egy lakossági fórumon tudták meg, hogy valószínűleg a konzervgyárból érkező mosóvíz okozza a szagokat, ezt locsolják szét a közelben lévő földeken.

– Előfordult, hogy mentem délutános műszakba, kiszálltam a parkolóban, és felfordult a gyomrom, olyan orrfacsaró volt a bűz – tette hozzá a hölgy, aki a Mercedes-gyár egyik beszállítójánál dolgozik a kettes kapu közelében, és rendszeresen látja működni az öntözőberendezéseket.

Beszéltünk a gyár és a beszállító cégek több dolgozójával, akik szintén beszámoltak arról, hogy rendszeresen lehet érezni a szagokat az üzem területén és környékén. Az SMP mögötti mezőgazdasági földön mi is lefényképeztünk pénteken egy locsolóberendezést, először nem éreztünk semmi különöset, de kiderült, ennek csak az volt az oka, hogy a szél éppen déli irányba, Városföld felé fújt. Ahogy körbekerültük a szórófejet, már megcsapta a büdös az orrunkat.

Ahogy a Daimler út a kettes kapu után jobbra kanyarodik, van egy öntözőtelep egy víztárolóval. Kecskemét 2020–25-ös időszakra szóló, a Városfejlesztési Kft. által készített, a júliusi közgyűlésen elfogadott környezetvédelmi programjából kiderül, ezt régen a Magyar–Szovjet Barátság MgTSz. alakította ki és üzemeltette, és egészen 1993–94-ig a város mechanikailag előtisztított szennyvizei érkeztek ide, amit aztán mezőgazdasági földek öntözésére használtak.

A Bácsvíz Zrt. megtiltotta a kecskeméti konzervgyárnak 2003-tól, hogy az üzemből származó technológiai mosóvizet közcsatornába engedje, mert olyan magas koncentrációban tartalmaz szerves anyagokat. Azóta a konzervgyár zöldségfeldolgozó üzeméből ide, a Mercedes-gyár mellé vezetik ki a borsó és kukorica mosására használt vizeket nyomóvezetéken, és szivattyúk egy zárt földalatti öntözőrendszerbe nyomják, amelynek a környéken több kivezetése van a föld fölé, ezekre tudják csatlakoztatni a szórófejes nagy locsolóberendezéseket a gazdák, akik igénylik a tápanyagban gazdag vizet. A Mercedes-gyár megépülése előtt, 2007–2008-ban mintegy 160 hektárt öntöztek a konzervgyári mosóvízzel.

A Kecskeméti Konzerv Kft. 2024 januárjáig rendelkezik a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának engedélyével a víz kilocsolására. A program leírja: az öntözőrendszer üzemeltetése a hatóságok engedélyével és folyamatosan ellenőrzött módon történik, talajvíz-megfigyelő kutak monitorozásával.

„A Kecskeméti Konzerv Kft. az Univer-Product Zrt. és a Városföldi Agrárgazdaság Zrt. három éve tárgyalásokat kezdett arra vonatkozóan, hogy a két iparvállalatnál keletkező technológiai mosóvizeket az Agrárgazdaság Zrt. jelenleg sertéshígtrágya-kihelyezéssel érintett mezőgazdasági területein hasznosítsák a hígtrágyával keverve vagy külön. A tervek készítése folyamatban van. A megvalósítás az engedélyek beszerzését követően indul” – szögezi le a környezetvédelmi program.

Sipos László önkormányzati képviselő elmondta, a kiskertvárosiak valóban többször jelezték a problémát, és ő továbbította a jogos panaszt a hatósági irodavezetőnek. Ő is úgy tudja, hogy a konzervgyár már dolgozik a megoldáson, az ügyet már több éve elindították.

A technológiai víz elhelyezése hatósági engedélyek birtokában történik

A Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője, Kovács János lapunknak elmondta: a konzerv­gyár 2000 óta hasznosítja technológiai szürke vizét a mezőgazdasági területeken. Hozzátette: a Mercedes-gyár miatt idetelepülő cégek területigénye miatt sajnos a legjobban művelhető, öntözőrendszerrel kiépített területek csökkentek, a város terjeszkedése miatt pedig többen kerülnek közel mezőgazdasági területhez. Az ügyvezető kijelentette: a technológiai víz elhelyezése környezetvédelmi hatósági engedélyek birtokában történik, a feltételek betartását a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, legutóbb szeptember 11-én.

– A tapasztalat – miszerint több locsoló dolgozik – valós, hiszen csak így tudnak mintegy kétezer köbméter mennyiségű vizet naponta a mezőgazdasági területen elhelyezni. Mivel a víz a technológiai feldolgozáshoz kapcsolódik, ezért technológiai szervesanyag-tartalommal bír, ami tartósan magas hőmérséklet esetén erjedhet. A locsolásnak akkor lehet elviekben a szagát érezni, ha a tárolásra ideiglenesen használt tóból kerül kiöntözésre a szürke víz. Ez néha előfordulhat, mivel a gyári feldolgozás és az öntözőterületen a csövek áttelepítése nem lehet mindig összhangban, mint ahogy nincs is – folytatta Kovács János, aki szerint az uralkodó széljárásoktól függően egyéb helyekről is származhat a kellemetlen szag.

– Az UNIVER-rel közösen tervezzük Kecskeméttől távolabb elhelyezni a vizeket, szintén mezőgazdasági öntözési céllal. Előreláthatólag 2022-től a lakosság mentesül a kellemetlenségektől, amennyiben az egyáltalán a széljárástól függően nekünk felróható. A mezőgazdasági hasznosítás melletti döntés már 2000-ben is újdonságnak számított, a Homokhátság folyamatos elsivatagosodásának jelei miatt pedig egyre inkább támogatást is élvez kormányzati szinten is. Ezzel a megoldással jelentősen csökken a talajvíz-rétegből locsolási célra kivett víz mennyisége és a szervesanyag-tartalom miatt a műtrágya-felhasználás is csökken a mezőgazdasági termelőknél – hangsúlyozta a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezető igazgatója.