Misével kezdődött a vadászati idény Szakmáron

A lu­das­szállási kiskápolnát istenszerető emberek emelték 1887-ben, de az elköltözések után a gazdátlanság és az idő romba döntötte. Tóth Kálmán vadász 2007-ben lelkiismerete szavára hallgatva tetette rendbe és 2007. július 22-e óta – amikor is dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek újraszentelte a kápolnát – minden évben megemlékeznek a szentelési évfordulóról, ezt hagyományosan szeptember első szombatján teszik meg, hiszen a vadászati évad szeptember 1-jével kezdődik – hangzott el az ünnepi szentmisén.

– A kápolna mindenkié, elsősorban azonban mégiscsak a vadászok közösségéé, akik Szent Hubertusz oltalmát és pártfogását most különösen is kérik az eredményes és szép vadászatok reményében – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Mészáros István kanonok az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete nevében.

– Ma körülbelül hatvanötezren vadásznak Magyarországon, számos feladatunk van a vadgazdálkodáson, a felnövekvő generáció természetre érzékeny nevelésén túl – mondta a kanonok, emlékeztetve, hogy a feladatok közül most a 2021-es Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezése a legfontosabb.

Mészáros István elmondta, hogy a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye komolyan gondolja a világkiállítás ügyét, ezért idén januárban Kalocsán, az érseki kastélyban találkozott a 2021-es vadászati világkiállítás megrendezéséért felelős államtitkár, Kovács Zoltán Filvig Géza kalocsai polgármesterrel és a vadászkamara területi szervezetének képviselőivel. Az érsek jelenlétében lezajlott eszmecsere egyik kézzelfogható eredménye, hogy az érseki könyvtár állományából összeállítva elkészült egy nyomda alá rendezett reprezentatív kiadvány, amely A múlt idők vadászata címet fogja viselni, az érsek előszavával.

– Ez a kötet, amellett, hogy segít az évszázados magyar vadászati hagyományok őrzésében, a vadászati kiállításra való méltó előkészületnek is tekinthető, figyelemfelhívó, ugyanakkor szellemi táplálék, és a teremtett világ védelmére elkötelezett életre nevelés szolgálatába is állítható – hangsúlyozta a kanonok, aki említést tett az idén október 3-án Hajóson, az egykori érseki kastélyban megnyíló állandó vadászati kiállításról is.

Az ünnepi szentmisét dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta hat paptársával együtt, közreműködött Leányfalusi Vilmos kanonok, karnagy, Zsebics Ilona karvezető, valamint a kalocsai főszékesegyház kórusa.

Szentbeszédében arra emlékeztetett az érsek, hogy a világjárvány rádöbbentette a világot, mennyire törékenyek vagyunk.

– Egy vírus végigsöpör a világon, félünk tőle, visszaveti a gazdaságot, de bátran mondhatjuk, hogy a vadászatot is. Ugyanakkor ott van egy másik oldalon a veszélyeztetettségünk a természet fegyelmezetlensége miatt is, Erdélyben a túlszaporodott medvék, Magyarországon a vaddisznók sokszor emberi civilizációkat, de olykor magát az ember életét is fenyegetik – hangoztatta, hozzátéve, hogy a bolygó más részein pedig a természeti csapások nehezítik az emberek életét.

– Fontos, hogy azt a felelősséget, amit Istentől a teremtésben kaptunk, komolyan gondoljuk, megkeressük a módját, hogy lehet egyfajta fenntartható fejlődésben élni. Egyszerre van felelősségünk és feladatunk, de ugyanakkor hálával telt szívvel kell gondolnunk arra is, hogy az Istentől ajándékba kaptuk ezt a világot – hangsúlyozta szentbeszédében Bábel Balázs érsek.

A szentmisére ugyan nem érkezett meg a Homokmégyen, a Vörös-mocsár mellett, a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság területén kilőtt szarvasbika, az ünnepi ebéd előtt, a szakmári lakodalmas ház parkolójában azonban közelebbről is megnézhették a vendégek, ahol a jó ebédhez Lakatos Miklós és cigányzenekara szolgáltatta a muzsikát.