Szétfűrészelték az evangélisták szobrait Kecskeméten

Látványos mozzanatokkal kezdődött meg a napokban a Nagytemplom rég várt felújítása. Egy hatalmas daruval leemelték a homlokzati párkányról a négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János szobrait. Sok járókelő figyelte mindezt, azt viszont később már csak a közelebbről kíváncsiskodók láthatták csodálkozva, ahogy derékban szétfűrészelik a szentek szobrait. Furcsa, kissé bizarr látvány volt, de mint a szakemberektől megtudtuk, maga a művelet szükségszerű.

A körülbelül százötven éves, mészkőből készült alkotásokat ugyanis igencsak kikezdte az idő. A szobrokat eleve puha, laza, kissé homokos mészkőből faragták. A problémát az jelentette, hogy a kötőanyaga belülről csökkent, mert kiválva a szobor külső felületén rakódott le, ott kemény kérget képezve, amely a portól, kosztól, füsttől egyes részeken befeketedett. A páncél alatt felgyülemlett a beszivárgó víz, télen megfagyott, rossz esetben napközben kiengedett, és ez akár naponta ismétlődhetett, ami természetesen fokozta a szobrok állapotromlását.

Az északi oldalon lévők ilyen szempontból jobb helyen voltak, kevesebbet érte őket a nap, így ritkábban olvadt el a kéreg alatti csapadék. A páncél egy idő után megrepedezett, és apró darabokban lepattogzott, ez ment hosszú időn át, miközben belül teljesen szivacsossá vált a mészkőszerkezet, nagyon sokat veszített tömörségéből. Szent János szobránál mehetett végbe legtöbbször a „kéreghámlás”, ez a maga 2,3 tonnájával jó ötszáz kilóval bizonyult könnyebbnek, mint a többi alkotás, amelyeket 2,7-2,8 tonnának mértek a szakemberek.

Ahogy a szobrok földet értek, kiderült, hogy egyben nem is lehet őket szállítani, mert rengeteg kisebb-nagyobb darab törhet le a helyenként szinte porladó, vonásaikat, finom részleteiket már így is jórészt elvesztő művekből, ezért döntöttek a szakemberek a kettévágás mellett. Úgy tudjuk, a kalocsai érseki palota kertjében kapnak helyet, a Nagytemplomra pontos másukat készítik el keményebb mészkőből.

Mint azt korábban megírtuk, a kecskeméti Nagytemplom felújítását a kormány 800 millió forinttal támogatja. Vörös Márta, a Kalocsa-Kecskeméti katolikus főegyházmegye főépítésze korábban úgy nyilatkozott, a legsürgetőbb feladatokat el tudják végeztetni a keretből. A toronysisak teljesen megújul, a bádogfedéseket lecserélik, a díszítőelemeket megtisztítják. A templom főhomlokzatán restaurátorok, festők, kőművesek együtt dolgoznak majd, megszépítik a homlokzat kisebb szobrait, kőpárkányait, díszeit is. Ezekkel egy időben a templom hatalmas üvegablakait is megújítják, az üvegeket restaurálják, stabilizálják és védőborítást is kapnak.

A gondok egy része az 1911-es földrengéshez köthető

A nagytemplom felújítása már régóta sürgető kérdés. Életveszélyeshez közelítő állapota gyakran szóba került, 2016 decemberében például mi is hírül adtuk, hogy az orkánerejű szél megbontotta a toronysisak réz tetőlemezét, ezért le kellett zárni a templom környezetét. A gondok egy része még az 1911-es földrengéshez köthető, amikor a templom erőteljesen megrongálódott. A szükséges statikai megerősítéseket egy monolit vasbeton vázzal elvégezték száz éve, ennek köszönhetően nem kellett a templomot lebontani – mert még ez is szóba került –, de a torony belsejében máig láthatóak hosszanti repedések. A faltestet a problémás részeken ezért gyakorlatilag teljes mélységében kibontják, majd visszahelyezik, így teljesen helyreáll a torony statikája, nem lehet baj nagy erejű szél esetén sem.