Kémiai szúnyogirtószert repülőről már nem lehet permetezni

A szúnyogokra egyre többen panaszkodnak, szerkesztőségünkhöz is több kérdés és panasz érkezett a vérszívók inváziójával kapcsolatban Kecskemétről és környező kisebb településekről is. Sokan aziránt érdeklődtek, náluk mikor várható irtás, ezért ezzel kapcsolatban megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett, az állam ekkor döntött úgy, hogy az árvízi védekezés mellett a szúnyogirtást is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja, az indoklás szerint azért, mert az egységes védekezés így költséghatékonyabb, a technikai megvalósítás pedig összehangoltabb, gyorsabb, mert csak egyetlen szervezetnek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, majd koordinálnia).

Mielőtt a helyszínekre rátérnénk

A szúnyoggyérítés során kétféle eljárással lépnek fel a vérszívók ellen: a szúnyoglárvák ellen biológiai gyérítést alkalmaznak, míg a kifejlett szúnyogok (imágók) ellen kémiai kezeléseket végeznek. A biológiai irtás esetében a hatóanyag egy baktérium által termelt fehérje, egy olyan toxin, ami a szúnyoglárvák bélrendszerébe jutva aktiválódik és végez velük. A felhasznált dózisban csak a szúnyoglárvákat pusztítja, minden más élőlényre ártalmatlan. Permet vagy granulátum formájában kell eljuttatni a szúnyogbölcsőnek tekinthető területekre. Ezáltal a szúnyogállományok egyedszáma annyira csökkenthető, hogy azok egyhamar ne indíthassanak inváziót.

– Magyarországon jelentős területen először a katasztrófavédelem által koordinált program keretében került alkalmazásra a granulátumos kijuttatás, aminek előnye, hogy ártéri erdőkben, vagy más, növényzettel borított tenyészőhelyeken hoz érdemi eredményt – közölte Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese. Hozzátette: kiemelt céljuk, hogy minél nagyobb arányban történjen biológiai szúnyoggyérítés. Ez nem azt jelenti, hogy egy csapásra megszűnik a vegyszerek alkalmazása, hiszen az imágók ellen nincs biológiai módszer, végső megoldásként továbbra is szükség lesz kémiai kezelésekre. Amíg az időjárás megengedi, mint idén is, folyamatosan végzik a biológiai készítmények kijuttatását a már ismert, és a terepen dolgozó szakemberek által újonnan azonosított tenyészőhelyekre. – Ha azonban a környezeti feltételek hirtelen megváltoznak, akkor országszerte áttekinthetetlen mennyiségű pocsolya, kisméretű állóvíz alakul ki, és nagy tömegű szúnyograjzás kezdődik. Ilyenkor az imágók ellen a kémiai irtószer permetezését is be kell vetni (ez történik most – a szerző). A biológiai és vegyszeres védekezés arányát tehát mindig az aktuális helyzet dönti el most és a jövőben is. Idén mondhatni szerencsések vagyunk, a márciusban kezdődött szúnyoggyérítési munkája során a katasztrófavédelemnek még csak biológiai eszközöket kellett bevetnie – folytatta a szóvivő-helyettes.

A kémiai szúnyoggyérítést, vagyis az irtószer permetezését kizárólag a települések belterületén lehet végezni, az idei évtől már csak földi módszerrel (külterületen azért nem lehet, mert a szer minden, közel szúnyognagyságú rovarra negatívan hat). Minden egyes kivitelezés előtt tájékoztatják a kivitelezők az önkormányzatokat.

Hetekre előre nem lehet látni

A szúnyoggyérítés által érintett terület a csípőszúnyogok számától függ, ezért csak egy, másfél héttel lehet előre meghatározni, hogy mikor, hol, és hány hektáron permeteznek a következő héten. A szúnyoggyérítés helyszíne mindig attól függ, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt pedig a szakértői vizsgálatok határozzák meg. A jó helyismerettel rendelkező szakértők országszerte folyamatosan ellenőrzik a lárvák és a kifejlett szúnyogok számát, ez alapján tervezik meg a központi szúnyoggyérítés hetente változó programját.

Ezen a héten

Az eheti programban összesen 4265 hektár szerepel Bács-Kiskun megyére, mindenhol földi kémiai gyérítést alkalmaznak, azaz egy kisteherautóból permeteznek.

Június 29. hétfő: Baja (1200 hektár), Csátalja (150), Dávod (300), Dunafalva (135), Nagybaracska (200), Szeremle (100), Hercegszántó (250).

Július 1. szerda: Lakitelek (430), Tiszaalpár (400), Tiszaug (200).

Július 2. csütörtök: Tiszakécske (900 hektár)

A települések maguk is léphetnek

Az önkormányzatok egyébként maguk is végeztethetnek szúnyoggyérítést, ezzel kiegészítve a katasztrófavédelem által szervezett központi programot, viszont kevés település él ezzel a lehetőséggel. A katasztrófavédelem felhívta a figyelmet, hogy a mostani csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló tenyészőhelyeket felszámoljuk.