Az Aranymonostor után a város főterének feltárásán dolgoznak a régészek

A járványhelyzet és a tavaszi esőzések okán csak néhány napja kezdődött újra a közel egy évtizede tartó régészeti feltárás az Aranymonsotornál. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeinek munkáját ezúttal számos régészhallgató és helyi önkéntes segíti, a megtalált Árpád-kori város főterének feltárásán dolgoznak. – Nagyon fontos momentum, hogy egy városról van szó. Az egykori Pétermonostorát azonban nem úgy kell elképzelni mint egy mai várost. Inkább egy olyan települést, amely az urbanizáció útjára lépett és, amely a Homokhátság gazdasági és szakrális központja volt. A megtalált leletek azt bizonyítják, hogy jelentős épületek álltak itt, melynek főterét találtuk meg a napokban. Ez Kárpát-medencei szinten is egyedülálló, hiszen egy lekövezett, 1230-as évekből való főtér maradt fenn szinte teljes egészében – nyilatkozta hírportálunknak Rosta Szabolcs. Hozzátette: jelenleg azt vizsgálják, hogyan nézhetett ki a főtér, hogyan kapcsolódtak hozzá a különböző épületek. Így például a már feltárt kolostor és monostor épületei. Az ásatást vezető régész arról is beszámolt, hogy a főtér feltárása közben a tatárjárás idején épült erődítményt is találtak. Mint mondta, eddig úgy gondolták, hogy nyílt színi ütközet volt a magyar és a mongol egységek között, hiszen ennek korábban már egyértelmű nyomaira leltek. De most úgy tűnik, hogy még ezen kívül erősítették is ezt a hatalmas kolostor komplexumot, amelyet sánccal, árokrendszerrel vettek körbe. Ennek bizonyítására elővették az ötvenes években készült katonai, légi fotókat is, melyek segítségével könnyebb azonosítani a sánc hosszabb szakaszait – részletezte a szakember.

Rosta Szabolcs arról is beszámolt, hogy eddig mintegy 1500 sírt tártak fel, de ebben nincs benne az a több száz, akár több ezer sír, amelyeket az 1950-es években hordtak el a helyszínről. Ugyanakkor továbbra is tízezer számra találnak csontdarabokat szerte a földben, mindenhol. Az szakembertől azt is megtudtuk, hogy a terület nagyságát is egyre jobban ismerik. A rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik, hogy megközelítőleg egyszerre akár ezer épület is állt ezen a tekintélyes, legalább 200 hektáros területen.

Mindezekből arra következtetnek, hogy a város akár több ezres lélekszámú is lehetett és az 1050-es évektől 1241-ig virágzott, a tatárjárással azonban teljesen elpusztult.

Befejeződött az aranyszalag restaurálása

A Szent Péternek szentelt monostor királyi pénzváltóhelyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az itt előkerült leletanyag a közelmúlt magyar régészetének egyik legnagyobb szenzációja, amely sok tekintetben felülírja az Árpád-korról, annak fejlettségéről és szinte elképzelhetetlen gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat. A leletanyag egyik legértékesebb darabja a helyszínen ­talált Szent Péter-ereklyetartó, melynek újabb elemét: egy 24 karátos arannyal futtatott, 80 centiméter hosszú szalagot sikerült restaurálni – tudtuk meg Rosta Szabolcstól. Elmondta, a restaurált arany szalagról a napokban kapta meg a fotókat, amelyeken jól látható, hogy kiemelkedő kvalitású művészi munka, csodálatos virágmotívumokkal.