Stohl András nyitotta újra a kecskeméti népkonyhát

Az elmúlt hetekben a rászorulók, ételesben, az épület előtt vehették át minden nap a meleg ételt. A sorsközösség tagjai kedden térhettek be újra az ebédlőbe, és ismét helyben fogyaszthatták el az ebédjüket. Az újranyitás nem egyszerű kapunyitással történt. A rendezvény vendége Stohl András színművész volt, aki Farkas Pállal, a Wojtyla munkatársával egy kis színi produkció keretében nyitotta meg a központot. A sorsközösség tagja, a Wojtyla ház költője, Oskolás János saját versét szavalta el Stohl Andrásnak, majd megkérte a színművészt, hogy olvassa fel egyik versét, a Színészvilágunk nagyjait.

Stohl András Borzák Tibor újságíró meghívására érkezett a Wojtylába. A közös beszélgetésüket a rászorultak ebéd előtt hallgathatták meg. A beszélgetésből kiderült: Stohl András harmadik alkalommal látogatott el a Wojtylába.

– Mindig jó szívvel emlékszem vissza a wojtylás látogatásaimra. Rengeteg szeretetet kaptam a sorsközösségtől, így nem is volt kérdés számomra, hogy 2012-ben a börtön után ide vezessen az egyik első utam. Még csomagot is kaptam a börtönben karácsonyra a wojtylásoktól, ami hatalmas ajándék volt számomra, hiszen tudom, hogy milyen nehéz helyzetben éltek és mégis gondoltak rám – emlékezett vissza a színész.

Több kérdés is vonatkozott a karanténban töltött időre, melyről Stohl András szívesen mesélt. – A színészeknek nagy gondot jelentett a karantén, hiszen bezártak a színházak, nincs munka. Szerencsére én több lábon állok. Annak azonban örültem, hogy a családommal sokkal több időt tudtam tölteni. A járványhelyzet összehozta a családokat, az országot, és a Föld is kicsit fellélegezhetett – jegyezte meg.

Stohl András jelenleg több műsorban is látható. A Piramis vetélkedője kedd estétől újra műsoron van a tévében, és két sorozata is fut. A karantén is megerősítette abban, hogy nem minden a pénz, sokszor inkább nemet kell mondania felkérésekre, és helyette több időt tölteni a családdal.

Kérdésként érkezett a színészhez, hogy hívő-e. – Római katolikus vagyok, gyermekként nagyszüleimmel minden vasárnap jártam a nyári szünetben misére. Tetszett a pap munkája, talán ezért is lettem színész. Olyan volt mint egy színész, mindig történeteket mesélt, igaz nem közönség, hanem hívők előtt. A magam sajátos módján vagyok hívő, van egy saját imám is. Vallom, a Jóisten X-re játszik. Mindig visszakapod, amit adtál. Ha jó ember vagy, akkor jót kapsz, ha rossz, akkor rosszat. Én is megbotlottam egyszer az életben, meg is kaptam a büntetésem, de azóta sokkal tudatosabban és méltóbban próbálok élni – hangsúlyozta.