Hátráltatta a méhek munkáját az időjárás

Az akác és a repce az idén nem fizet jól. A repce például a tavaszi szárazságtól szenved, így a táblákról jóval kevesebb mézet tudnak gyűjteni a méhek. Az akáccal meg az a baj, hogy van, ahol kétszer, van, ahol háromszor fagyott a virágzása idején – sorolja a bajokat Bóna Zoltán méhész, akivel a Császártöltéshez tartozó Vörös-mocsár melletti méhészetében találkoztunk.

– Az akácról úgy ötkilós átlagot tudott összegyűjteni egy-egy méhcsaládunk, pedig átlagosan húsz kilót is képesek, ha jobb az idő és szép virágzás van – mondta el a szakember. A gyenge termés miatt sokan nem is pörgették ki idén az akácot. Most virágzott a selyemfű, de bejött a hideg, csapadékos idő, és ez sem kedvez ennek a munkának. Baj van a méhegészségüggyel is. Szinte alig lehet valamit kezdeni az atkákkal. Ezek a kártevők ugyanis ma már rezisztensek a szerek egy részére. Az atkák kipusztíthatnak egy-egy családot is. Főleg a legyöngült családok pusztulnak el, ha erősek a méhek, akkor túlélik az atkafertőzést.

Bóna Zoltán szerint az országban stagnálhat a méhcsaládok száma, ugyanakkor a méhészkedési kedv alábbhagyott. Az emberek el vannak keseredve, ugyanis most alig lesz mézbevétel. A gondokat fokozza az is, hogy a kínai méz viszont szinte folyik befelé, ráadásul az ukrán méz is jön vámmentesen. A minőségük nem közelíti meg a hazai mézét. Akinek jó fizető szakmája van idehaza, az felhagy a méhészkedéssel. Legfeljebb megtart néhány családot, és magának meg az ismerősöknek termel majd néhány üvegnyi mézet, vélekedik Bóna Zoltán. A szakember elmondta: a méhészek elkeseredtek, annak ellenére, hogy kétezer forint támogatást kapnak családonként. Nem csoda, a tavalyi év is elkeserítő volt a felvásárlási ár miatt.

– Hogy mi lesz a vidékkel, nem tudni. A kajszi és az őszibarack elfagyott. Tavaly nem volt ára a szőlőnek. Idén a meggy kirepedt a sok eső miatt, sőt annyi a szilvának is. A tartalékok lassan elfogynak – mondta a harminc éve méhészkedő Bóna Zoltán. Persze az évnek nincs még vége. A napraforgó szépen mutat. Ha jó lesz a termés, akkor a napraforgóméz is jó lehet.

Kevés mézet fogyasztunk

Az elmúlt húsz év alatt összességében kétszeresére emelkedett a hazai mézfogyasztás (évi 40 dkg/főről 70–80 dkg/főre), ám a növekedés az utóbbi néhány évben megtorpant. Sőt még így is elmarad más európai országok fogyasztási adataihoz (Görögország: 1,5 kg/fő/év; Németország 1,3 kg/fő/év) képest. Ez derül ki egy agrárkamarai felmérésből. Ha fogyasztásban nem is, de méztermelésben Magyarország nagyhatalom. Az Európai Unió 250 ezer tonnás évi össztermelésének tíz százaléka, a világ méztermelésének pedig öt százaléka hazánkból származik.