2020.04.19. 11:30
Rendbe teszik a Bezdán és Baja közötti csatornát
Pusztuló élőhelyként és lehetőségeket rejtő esélyként is beazonosítható a Baja-Bezdáni- vagy Ferenc-csatornaként, -tápcsatornaként emlegetett vízi út. Most jelentős összeget, eurómilliókat költenek a térség állapotának modernizálására. Nem ötlet vagy terv szintjén, hanem ténylegesen.
Megkezdődött a vízszállítás szempontjából kritikus szakaszok kotrása.
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Kubatovics Tamás
Végéhez közeledik a BaBeCa néven is emlegetett, A Baja-Bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése elnevezésű projekt, közölte az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Az Aduvízig emlékeztetett rá: rekonstrukciós munkák célkitűzése elsősorban a Baja-Bezdáni-csatorna közös üzemelési szabályzatában foglalt funkciók üzembiztos ellátására, illetve a Margitta-sziget és annak határon átnyúló térségi árvízi biztonságának növelésére irányul. Külön hangsúlyozta a vízügyi igazgatóság közleménye, hogy biztosítottnak látszik a projekt megvalósítása a vállalt határidőre, ugyanis a kivitelezővel folytatott egyeztetés tapasztalatai alapján nem várható fennakadás a végrehajtásban.
A vízügy mellett a Vajdasági Vizek Vízügyi Közvállalat, továbbá a Vajdasági Autonóm Tartomány – Európai Ügyek Alapja érdekelt a határon átnyúló projektben, aminek 85 százalékát finanszírozza az Európai Unió. A beruházás során elvégzett munkák és megépülő létesítmények megteremtik a turisztikai fejlesztések lehetőségét a csatorna térségében. A 45 kilométeres csatornát 1875 nyarán nyitották meg, 33 kilométeres szakasza tartozik Magyarországhoz.
A magyarországi fejlesztések közül megkezdődött a csatorna vízszállítás szempontjából kritikus szakaszainak kotrása Bátmonostor és Nagybaracska térségében. Ettől azt várják a szakemberek, hogy hatására a hidrobiológiai viszonyok kedvezőbbé válnak, a csatorna vízszállító képessége javul, vízbetáplálás időszakában a vízfrissítés folyamata felgyorsul. Kotrásra a csatorna legkritikusabb állapotú szakaszait jelölték ki, ez 5,6 kilométert jelent, általában 50, helyenként a 80 centit közelíti meg a kotrási mélység. Különböző technológiákat alkalmaz a kivitelező, egyes szakaszokon hagyományos parti kotrást hajt végre, mely során a hidraulikus kotró a partról távolítja el az iszapot, míg egyes területeken a csatornán úszó, ún. hidromechanizációs gépek végzik ezt a munkát.
Ezek sajátossága, hogy a víz felszínén haladva megbontják a fenéken található iszapréteget és egy szivattyú segítségével a géphez csatlakoztatott csővezetéken keresztül egy előre kialakított zagytározóba helyezik el az iszapot. Fontos elemek továbbá az uszadékkiszedő helyek – ezek egyben a kajakok, kenuk, csónakok leeresztését és kiemelését is szolgálhatják – létesítése Hercegszántón, Nagybaracskán és Bátmonostoron, ezek kivitelezése is megkezdődött. Később a fenntartási munkákat fogják elősegíteni, itt lehet majd a csatornán keletkező uszadékokat a vízügyeseknek könnyebben eltávolítani. A pályázat lehetőséget adott eszközbeszerzésre is az Aduvízignek. A gépeket a Ferenc-tápcsatorna fenntartásánál használják a jövőben. Vásároltak kétéltű nád- és hínárvágót, ami a későbbiekben a csatorna vízszállító képességének megőrzésében nyújt segítséget. Beszereztek két darus teherautót, továbbá egy gumikerekes kotrót és egy rakodógépet.
Három év alatt végeznek a munkával
Egy korábbi, 2012. évi sikeres IPA-pályázat eredményeként létrejött tervdokumentáció alapján 2016. szeptember 30-án nyújtotta be pályázatát az Aduvízig a szerb partnerekkel közösen, 2017 februárjában született meg a pozitív elbírálás. A Támogatási Szerződést 2017. október 5-én írták alá, a projekt végrehajtására 36 hónap áll rendelkezésre. A beruházás 85 százalékát az Együttműködési Program finanszírozza, melynek összege 7 394 607,21 euró. A fennmaradó 15 százalék magyar oldalon hazai társfinanszírozásban, a szerb partnereknél saját forrásból valósul meg. Szerb területen a Sebesfoki-, valamint a Bezdáni-zsilip rekonstrukciója valósul meg a projekt részeként.