Elkészíti fejlesztési stratégiáját a város önkormányzata

Az Imre Zoltán Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében tartott nyilvános ülésén, ahol Bányai Gábor országgyűlési képviselő és Czeller Zoltán polgármester tartott tájékoztatót, meghallgatták a helyi vállalkozók, valamint a lakosság javaslatait is.

A jánoshalmi önkormányzat tavaly novemberben alakította meg a helyi fejlesztési tanácsot, amelynek feladata az, hogy kidolgozzon a város részére olyan fejlesztési terveket, amelyek meghatározzák a település és a régió jövőjét. A tanács tagjai között vannak önkormányzati képviselők, hivatali munkatársak és a versenyszférában dolgozó gazdasági szakemberek, vállalkozók.

– Szeretnénk a jánoshalmi vállalkozókat, a lakosságot arra kérni, hogy tervezzük meg együtt Jánoshalma jövőjét, úgy, hogy évtizedek múlva is egy jól élhető városi környezetben tudják találni magukat a városban élők.

Ehhez várjuk a javaslatokat, amelyekhez az anyagi forrást előteremtve, a lehetőségeket figyelembe véve megpróbáljuk azokat megvalósítani – mondta köszöntőjében Gidai János alpolgármester, a fejlesztési tanács elnöke, aki korábban több mint ötven évet töltött a versenyszférában.

Bányai Gábor országgyűlési képviselő a város következő másfél évtizedét megalapozó fejlesztéseinek hátteréről beszélt, ami hazai és európai uniós fejlesztési pályázatokból valósul majd meg. Érinteni fogja a jánoshalmiakat is a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése, amely a legnagyobb Közép-Európán átmentő áruszállító forgalmat fogja lebonyolítani. Az elsősorban teherszállításra tervezett új két nyomvonalú vasútvonalon a személyforgalom is felgyorsul majd, ami annyit jelent, hogy Jánoshalmától Budapestre 85 perc lesz a menetidő.

A vasút mellett egy komoly ipari logisztikai park fog épülni Halason, amely sok új munkahelyet teremt majd a jánoshalmiak számára is. A logisztikai és ipari szakemberek iránti kereslet növekedése várható, amely a halasi és jánoshalmi szakemberképzés erősödését vetíti előre. A képviselő szólt egy másik kiemelt, a térséget érintő beruházásról, a tervezett M9-es autópálya építéséről is, amely Jánoshalma közelében fog haladni. A turisztikai fejlesztések területén az új halasi gyógyfürdő építését emelte ki, amelyhez közvetett módon tud majd Jánoshalma is csatlakozni helyi programokkal, rendezvényekkel, ezzel növelve a Halasra és a környező településekre érkező turisták vendégóráinak számát.

Czeller Zoltán jánoshalmi polgármester kiemelte: véget ért egy európai uniós fejlesztési ciklus, kezdődik egy újabb, amelynek a tervezése egy éve folyamatban van. A város fejlődésének kiemelkedő pillérei a gazdaság, az ipar, a mezőgazdasági vállalkozások, az intézmények és az önkormányzati fejlesztések. A tervezési folyamat hamarosan lezárul, a fejlesztési tanács összegzi a javaslatokat, amelyről márciusi ülésén dönt a képviselő-testület. Az eddig összegyűjtött fejlesztési elképzelések között említette a gyümölcs-, zöldség feldolgozó építését a készülő ipari parkban, amely a helyi termények értékesítését segíti majd elő, együttműködve a Gazdakörrel, meghatározva az ágazat további fejlesztési lehetőségeit. Szólt a helyi Szatyorközösség szervezéséről, amely a helyben megtermelt termények helyi értékesítéséről szól majd.

Az ipari parkba betelepülő vállalkozásokat is segítik majd. Kiemelt programelemként említette az országos Vállalkozói mentorprogramhoz való csatlakozást, segítve az álláskeresők visszatérését a munka világába. A városi fejlesztések között szólt a tervezett önkormányzati fecskelakások építéséről is, amely a fiatalok helyben maradását segítené. Szó esett a városi csapadékvíz-elvezető rendszer megépítéséről, a Béke téri park újjáépítéséről, a piactér felújításáról, a városi úthálózat fejlesztéséről, a régi, föld alatti, elavult ivóvízhálózat felújításáról, a helyi közvilágítás átfogó korszerűsítéséről, a tanuszoda újraindításáról, a bölcsődei férőhelyek bővítéséről, valamint, hogy elindítják a technikumi képzést a volt gimnázium épületében.