2019.12.28. 20:00
Segítséget nyújt alvászavaros babáknak is a mentorházban
A kisgyermekes anyukák körében Szabóné Kis Éva neve nem ismeretlen. Szoptatási tanácsadó, védőnő és öt éve vezeti az E-Kecsap alapítványt, mely kecskeméti nehéz helyzetbe került családokon segít. Most újabb oldalát ismerhetik meg az anyukák: a Koramentorházban kisgyermekek regulációs zavaraival is foglalkozik.
A Szabóné Kis Éva (jobbról) által vezetett E-Kecsap tagjai sütiket és lakásdíszeket készítettek rászoruló családoknak
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Sebestyén Hajnalka
– Újabb területen szeretne segíteni az anyukáknak, elvégezte a szülő-, csecsemő- és kisgyermekkonzulens szakot. Mit takar ez pontosan? – kérdeztük a szakembert.
– A korai érzelmi és viselkedésszabályozási problémákkal, azaz a regulációs zavarokkal foglalkozom. Két korosztályban, egyrészt a csecsemőkkel és kisbabákkal, másrészt a 2-3 éves kisgyermekekkel.
– Milyen zavarokkal, problémákkal találkozik a munkája során?
– Például a 0-1 éves babáknál – a nem egészségi okból kialakult – evészavar, alvászavar, hosszas sírás, míg a nagyobbaknál dac, agresszió, testvérféltékenység, vagy éppen nem tud beilleszkedni a közösségbe, nem érdeklik a játékok. Ez mind-mind olyan zavarok, melyeken általában 4-6 alkalmas konzultáció során segíteni tudok.
– Hogyan lehet elképzelni egy ilyen konzultációt?
– Az anya és a gyermek mindenképpen ott van, de nagyon örülök, ha az apa vagy a testvér is jelen van, sokat segíthetnek. Beszélgetünk, miközben feltérképezem azt, milyen volt a várandósság, milyen az anya kapcsolata az édesanyjával, illetve saját párjával.
– Miért van ezekre szükség?
– Az anya a gyermekével tökéletes szimbiózisban van. A szülő az érzelmein keresztül nevel. Amit az anya érez, azt megérzi a gyermek is. Ha egy anya gyermekkorában vagy éppen a szülés alatt valamilyen traumát átélt, az akaratlanul is megjelenik az életében, a gyermekéhez való kapcsolatában. Ha elindul a trauma átkereteződése, az sokat segít. Onnantól kezdve már máshogy reagál gyermeke viselkedéseire is. Az egész oda-vissza hat, a gyermek is másként viselkedik ezután.
– Csak beszélgetnek?
– Nem, videotechnikát is alkalmazok. Megkérem a családot, hogy vegyenek fel egy-egy olyan eseményt a családban, mely mindennapos, például egy fürdetést vagy egy pelenkázást. Utána együtt megnézzük, miközben én kielemzem. Elmondok minden pozitívumot róla, ezzel is erősítve az anya kompetenciáját.
– A rosszakat nem osztja meg a családdal?
– Nem. Ha mondanék negatívumokat, akkor onnantól kezdve az anya csak arra fókuszálna. Csak a pozitívumok viszik előre a jó anyaságban.
– Mondana néhány példát, mely zavar mögött mi állhat?
– Nem lehet általánosítani, a lelki okok mindig a legnehezebben diagnosztizálhatok. Például, ha egy gyermeknek evészavara van, és az orvosok már minden organikus okot kizártak, és jól is fejlődik, akkor elképzelhető, hogy lelki ok áll a háttérben. Találkoztam már olyan babával, akinek régóta elhúzódó szoptatási problémája volt. Tudtam, hogy ezen mint laktációs, azaz szoptatási tanácsadó nem tudnék segíteni. Ugyanakkor csecsemőkonzulensként kiderítettem, hogy sokkal mélyebb gyökerei vannak a problémának, anyai oldalról. A konzultációk hatására újra szopizott a baba.
– Egy alvászavar hátterében mi állhat?
– Többször találkoztam olyan esettel, amikor az édesanyának traumatikus élménye volt gyermekkorában, bántalmazták vagy molesztálták, és az anya nem dolgozta fel, sokszor a tudatalattiban raktározódik. Ez kivetül az anya-gyermek kapcsolatra. Szintén ok lehet a gyász, ha az anya nem tudta még feldolgozni közeli hozzátartozója elvesztését, különösen, ha ez a várandósság alatt történt.
– A testvérféltékenységet mi okozhatja?
– Ahogy már említettem, egyetlen zavarnál sem lehet általánosítani. Testvérféltékenység kialakulhat például abból, hogy várt vagy nem várt babákról van szó. Az anya el tudja-e fogadni őt, ha nem várt baba. Egy abortuszt vagy egy vetélést hogyan dolgoz fel az anya.
– Agresszió miből alakulhat ki?
– Egy bántalmazott szülő úgy nő fel, hogy örökké kiabáltak vele. Ha ő nem is így neveli gyermekét, ez a trauma láthatatlanul jelen van az életében, a gyermekével való kapcsolatában. Az érzelmeket akaratlanul is átadja. Egy-egy szituációban pont úgy fog reagálni, mint szülei tették, vagy éppen lefagy, és sehogy sem reagál, nem védi meg gyermekét.
– Miért jó, ha az apa is jelen van a konzultáción?
– Ő is másképpen reagál ezek után a gyermek viselkedéseire, másképp gondolkozik, és az anyát is tudja támogatni.
– Mindig tud segíteni?
– Vannak helyzetek, amikor egy csecsemő- és kisgyermekkonzulens sem tud segíteni. Ilyenkor továbbirányítom őket pszichológushoz, pszichiáterhez vagy a gyermeket korai fejlesztőhöz.
– Mekkora az igény a konzultációkra?
– Fél éve dolgozom a Koramentorházban, és bőségesen telített a naptáram. A családok örülnek a lehetőségnek.
– Azonnal megnyílnak ön előtt?
– Igen, megbíznak bennem. Sőt, örülnek, hogy valakinek beszélhetnek problémájukról. Természetesen tisztában vannak vele, ami a szobában elhangzik, köztünk marad. A titoktartás rám is érvényes.
– Miért fontos a konzultáció a gyermek szempontjából a zavar megszűnésén túl?
– A gyermek jövője múlhat rajta. Az anya amilyen érzelmi kapcsolatot alakít ki gyermekével, ő olyan felnőtté válik. Ez kihat majd párkapcsolatára és gyermekeivel való kapcsolatára is.
Szülők Iskolája
Szabóné Kis Éva jövőre szeretné elindítani a Szülők Iskoláját várandós anyukáknak és párjuknak. A 4-5 alkalmas program keretében felkészíti majd őket a csecsemők viselkedési állapotaira, hogyan reagáljanak erre, milyen jeleket adnak a babák, hogyan legyenek a lehető legjobb szülők. A célja, hogy lelkileg felkészítse őket az új családtag érkezésére, hogy boldog és kiegyensúlyozott gyermekük legyen.