Válogathatnak a szakmákból a fiatalok

Bács-Kiskunban az a célunk, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok az itteni gazdasági fejlődés részei legyenek. Szeretnénk, ha a fiatalok szeretnék és használnák a szakmájukat, valamint az is cél, hogy a megyében, a településükön maradjanak és ott gyakorolják a megtanult szakmájukat – mondta el köszöntője során Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke a szakképzésről tartott szakmai napon. Ezt célt szolgálja a megye által indított ösztöndíjprogram is, amit szeretnénk továbbvinni vállalkozások bevonásával.

A megyei önkormányzat kiemelt területként kezeli a piaci alapon történő foglalkoztatást és egy felmérést is végeztek a megye gazdasági szervezeteinek bevonásával. Szakál Tibor, a megyei önkormányzat szakmai vezetője elmondta, hogy 326 vállalkozást vontak be a kutatásba, hogy felmérjék a cégek igényeit. Mint kiderült: a szakmai tudás mellett, a személyes kompetenciák is fontosak a vállalkozások számára. A képzés fontosságát pedig szinte mindenki kiemelte a munkaerőhiány megoldására.

A szakképzésben zajló jelentős változtatásokról Hafiek Andrea,az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Szabályozási Főosztálya, főosztályvezetője tartott előadást.

Mint elmondta: a Szakképzés 4.0 program már nem stratégiai tervezet, mert azt a napokban törvényjavaslatként benyújtották a kormányhoz. Az új szakképzés lényege, hogy az keresletvezérelt és igazodik a gazdaság elvárásaihoz, hiszen a szakképzés a piacra képez. Hafiek Andrea hozzátette: olyan igények érkeztek a vállalkozások részéről az utóbbi időben, amivel már nem nagyon tudott a szakképzés megbirkózni, ezért egy drasztikus lépést kellett tenni. Kialakították a szakmák új rendszerét és a korábbi, már-már kezelhetetlen az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) felvett 759 szakmai képzés helyett, leszűkítették az alapszakmák számát 174-re.

A következő tanévtől a szakmát tanulni akaró nyolcadikos gyerekek eldönthetik, hogy technikumokba – ahol öt év képzési idő –, vagy pedig a hároméves szakképzőkbe jelentkeznek. A tanulók így sokkal átláthatóbban tudnak majd választani a képzések közül. A továbbtanuló diákok először ágazati ismereteket tanulnak, és ezután választhatnak szakmát.

– Az ipari termelésben az automatizáció hatása óriási, a termelésben a gépek, a robotok átveszik azokat a szerepeket, amiket jelen pillanatban sok helyen még a képzetlen vagy rosszul képzett munkaerővel látnak el. A kutatások szerint: nem kevesebb emberre, hanem jól képzett szakemberekre lesz szükség a jövőben, olyan emberekre lesz szükség, akik kommunikálni tudnak a robottal, irányítani, szerelni tudják a gépeket. Ez egy óriási kihívás az egész oktatási rendszerünk előtt – tette hozzá az ITM főosztályvezetője.