Nemcsak a kipufogógáz miatt van gond az autókkal

Amint az már évek óta megszokott, az autómentes nap keretében a Kossuth téren többek között környezetvédelemmel, egészséges életmóddal, közlekedéssel kapcsolatos programok, tudásfelmérő tesztek várták az érdeklődőket. A hagyományos kerékpáros felvonulásra 350-en regisztráltak, a résztvevők rendőri felvezetéssel tettek egy kört a városban, majd a főtérre visszaérve a magasba emelték drótszamarukat. Érdemes volt feliratkozni, mert értékes ajándékokat sorsoltak ki.

– Az elektromos járművek, autók még önmagukban nem feltétlenül környezetbarátak. Egyrészt biztosítani kell az elhasználódott akkumulátorok megfelelő hulladékkezelését, másrészt egyáltalán nem mindegy, hogy az elektromos energiát hogyan, miből állítjuk elő a meghajtásukhoz. Emellett a belvárosi közlekedésben az autók kapcsán nem csupán a károsanyag-kibocsátás jelent problémát, hanem az autók mérete, elhelyezése is. Tehát a zsúfoltság csökkentésére az igazi megoldást a közösségi közlekedés, illetve a gyalogos és kerékpáros átjárhatóság adja meg – mondta el portálunknak az autómentes nap apropóján Barna Imre, a Magyar Kerékpárosklub helyi szervezetének tagja. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy tanulmány szerint az autók élettartamuk 95 százalékában állnak, nem használjuk őket, rengeteg helyet foglalnak, és sok esetben nem garázsban, hanem közterületen.

Szerinte az autómentes nap nem csak a kibocsátásról, hanem az egészséges és biztonságos mozgás lehetőségéről szól, az élhető, emberközeli, nyugodt és befogadó, nem pedig az elüldöző, elidegenítő terekről.

– Ne csak egy, hanem minél több napunk legyen autómentes! Nézzük meg, hogyan lehetne a hétköznapjainkat is minél inkább autómentessé tenni! Minél többen bringáznak, és minél több alkalommal tudják kiváltani az autós közlekedésüket, annál inkább javulnak az autós közlekedés feltételei is. Hiszen több bringás egyenlő kevesebb autós, akik jobban elférnek az útjainkon, a meglévő szűkebb keresztmetszeti adottságokat jobb hatásfokkal kihasználva. Emellett még a jól megszervezett közösségi közlekedés is rengeteget tud segíteni. Kecskeméten a 70-es évek városstruktúrája, társadalmi viszonyai, forgalmi adatai adják a tömegközlekedés járatvonalainak alapját, azóta csak toldozás-foldozás történt. Teljesen újra kellene gondolni, és a mai városra értelmezni – vélekedik Barna Imre.

– A közlekedésszervezésnek hatalmas felelőssége van, mert nem elegendő csak biztatni mindenkit, hogy üljön bringára, szálljon buszra, de ezekhez a megfelelő feltételeket is meg kell teremteni. Ha autós tereket építenek, azt az autók árasztják el. Tehát alapvetően a forgalomszervezés és térelosztás határozza meg a közlekedés jövőjét. Kecskeméten a központon áthajtást – és nem a tömegközlekedését – akadályozni kellene. A parkolóhelyek számát több fokozatban visszanyesni. Hosszú távon pedig a nagykörúton belül radikális forgalomcsillapítást elérni, konstans autómentes övezetet létrehozni – jelentette ki a kerékpárosklub helyi szervezetének tagja.