Más elviselni a nyári hőséget a tetőn, mint a hűtőkamrában

Kiss László húsz éve keresi kenyerét kőművesként, két évtizedes pályája során változatos időjárási körülmények között végezte munkáját, dolgozott már igazán zord időkben is, hóban-fagyban, esőben és égető napsütésben.

Március eleje óta a kecskeméti Városháza felújítási munkálataiban vesz részt, a homlokzat restaurálásán dolgozik, így idén is volt már része kánikulai munkanapokban. Ki adhatna autentikusabb választ arra, hogy milyen a hőségriadó alatt is napi nyolc órát dolgozni a szabadban? Érdekes, de László szívesebben dolgozik a nagy melegben, mint hűvösben.

– Személy szerint jobban szeretem a meleget, nem komfortos, amikor a hűvös időkben beöltözve kell dolgozni. A ruha akadályoz a mozgásban, nem úgy mozgunk, ahogy kellene és a szűkebb helyen nehezebb dolgozni, fordulni, egyébként is hozzászoktam már a meleghez. Nemrég voltak azok a hideg reggelek, akkor igyekeztünk oda állni, ahová a Nap tűzött – mondta László.

Akármekkora is a meleg, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően csak pólóig vetkőzhetnek, a testet fednie kell a ruhának és kötelező a munkavédelmi sisak és bakancs viselése is. – A sisakba nagy melegben befő az ember feje, de ha nincs fenn, akkor pedig azért fő az ember feje, ha a csekket odaadják – válaszolta László arra a kérdésre, hogy kényelmetlen-e a testi épséget biztosító kiegészítők viselése a forróságban.

S hogy miként védekeznek a meleg ellen? – A kánikulai napok kicsit húzósak, akkor rengeteg folyadékot fogyasztunk, szépen be van készítve az ásványvíz a hűtőtáskába, amiből nagyon sok fogy, valamint óránként lejövünk hűsölni az árnyékosabb részbe, vagy a klimatizált konténerbe – mondta László, aki jó négy liter vizet megiszik forró munkanapjain, de néha a kerti csap alá is beállnak felfrissíteni magukat.

Mint megtudtuk, a kőműveseknek valamivel jobb soruk van az építkezéseken, mint az ácsoknak. Utóbbiak ugyanis a tetőn dolgoznak, ők közvetlenebbül kitettek a napsugárzásnak, ritkábban jönnek le, ezért nekik felhúzzák a vízzel teli hűtőtáskát. A kőművesek a homlokzati felújításon dolgoznak, a lecsorbult részeket pótolják, a díszeket alakítják ki és egységes felületet alakítanak ki. Az ácsok használnak naptejet, de a kőműveseknek nincs szükségük rá, mert az állványzat tagjai adnak némi árnyékot és a háló is véd a napsugarak ellen. A háló azért is jó, mert ott nem kapnak napot, viszont lyukacsos és jár a levegő.

Mint megtudtuk, mindenkinek megvan a maga praktikája, hogy mivel vészeli át a legmelegebb napokat. László maga elé képzeli azt, hogy a nap végén a kerti medencében csobban gyermekeivel, majd munka után ezt a valóságban is megteszi.

Kiss László hangsúlyozta, hogy ugyan általában is érvényes, de a legmelegebb napokra különösen igaz, hogy figyelniük kell egymásra. Természetesen egyéni a hőtűrő képesség, ki jobban, ki kevésbé jól viseli az extrém meleget. Ha úgy látják, társukat a rendesnél jobban megviseli a meleg, szólnak neki, hogy menjen le hűsölni, igyon eleget.

A globális felmelegedés nyomán jelentkező egyre keményebb nyarakat is megérzik. Hiába szokták meg a kinti körülményeket, azt tapasztalják, hogy évről évre melegebbek a nyarak. – Régebben is éreztük, hogy meleg van, de teljesen más nyarak már ezek, mint akár 15-20 éve voltak. Akkor meleg volt, most pedig már égető a meleg. Az utóbbi öt évben érezzük azt, hogy másként égeti a nap a bőrünket – mondta László.

Vannak helyek, melyek nagyon kívánatosnak tűnnek a nagy nyári melegben, ilyen Fodor István cukrászműhelye is. Persze egy cukrászat mindig mindenkinek vágyott közeg, de most nem az édes ízkavalkád miatt kerestük fel a cukrászmestert, hanem az előző helyszín ellentétes pólusa, a műhelyben található hűtőkamra miatt, amiben általában mínusz 20 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. A cukrászmester és cukrászai gyakran ebben a helyiségben dolgoznak akkor, amikor a kényes alapanyagok számára túl meleg a cukrászüzem normális nyári hőmérséklete.

– A megfelelő alak megtartása miatt muszáj intenzívebben hűteni bizonyos termékeinket. Mivel ragaszkodunk a hagyományos alapanyagokhoz, a tejszínhez, a vajhoz, melyek nem bírják a meleget, még a langyos hőmérsékletet sem, így alakjukat vesztenék a belőlük készített termékek. Ezért néhány munkafázist a hűtőkamrában végzünk el – avatott be Fodor István abba, hogy miért vonulnak be dolgozni a mínusz húszba. Volt, hogy be kellett tolni a habfúvó gépet a mélyhűtő kamrába és ott verték fel a tejszínt, így elkerülték azt, hogy a meleg levegőt keverjék bele. – Előfordul, hogy annyira meleg van, hogy amikor a hűtőkamrában felvert tejszínt kihoztam, egyfajta süteményt bekevertem és a megmaradt tejszínnel már nem lehetett dolgozni, mert szétesett a melegben – mondta a cukrászmester.

Vannak olyan cukrásztermékek, melyeket nem csak opcionálisan lehet, hanem szükségszerűen a jégkamrában kell elkészíteni. – A parfé torta tipikusan ilyen édesség, mert melegben éppen a rá jellemző habos konzisztenciáját veszítené el. Ez nagyon kényes termék, ezért mi nem is készítjük. De olyan is volt már, amikor egy esküvőre nagy mennyiségű pogácsát kellett készíteni és a pogácsát a hűtőkamrában szaggatták ki, mert annyira meleg volt, hogy visszapuhult volna tészta, ami miatt nem tudták volna megfelelően formázni – mondta Fodor István.

Fodor István elmondta, hogy szerencsére nem kell sok időt tölteniük a mínusz 20 fokban, egy műszakban körülbelül fél órát összesen, ami azért még így is több annál, minthogy csupán kellemes felfrissülést hozzon a cukrász napjába, különösen akkor, amikor a sütő melletti 35 Celsius fokból kell beugrani a mélyhűtőbe. – A 55 fokos hirtelen hőmérséklet változás azért sokkoló tud lenni, de azért ez annyira nem gyakori, hogy veszélyt jelentene az egészségre, legalábbis senkinek nincs problémája ebből és meg lehet szokni – mondta Fodor István, aki kabát nélkül is megbirkózik a röpködő mínuszokkal, de cukrászai azért jól beöltöznek, mielőtt a jégverembe lépnek.

Egyre több szerep jut a hűtésnek

Fodor István szólt arról is, hogy a jövőben egyre több munkafázisban lesz szerepe a megfelelő hűtésnek.

– Egyre inkább szükség van arra, hogy a jó minőségű termékeket hűtve tároljuk és aki természetes alapanyagokkal – valódi tejszínnel, vajjal, igazi gyümölcsökkel – dolgozik, annak elengedhetetlenül szükséges a megfelelő hűtés – mind a mínuszos, vagyis a fagyasztás, mind pedig a nagyon jó, plusz három-öt fokos süteményes hűtő. Mi is ezzel biztosítjuk azt, hogy a saját gyümölcsösünkből származó gyümölcsök és gyümölcslekvárok megőrizzék minőségüket – mondta Fodor István és szavaival alátámasztotta az építkezésen dogozók tapasztalatát.

– A klímaváltozás nyomán tapasztalható egyre durvább forróság miatt ugyancsak egyre többek váltanak hűtött műhelyre, előbb-utóbb ez elengedhetetlen lesz – mondta Fodor István, aki jövőre szintén klimatizálja egész műhelyét, mert máshogy már nem lehet természetes alapanyagú cukrásztermékeket készíteni.