2019.08.03. 11:30
Huszonnégyezer gyermek él jelenleg állami gondozásban hazánkban
Közel négyszer annyi az állami gondozásban cseperedő és elhelyezésre váró gyermekek száma, mint az őket befogadni kész nevelőszülőké. A kecskeméti SOS Gyermekfalu munkatársai pénteken nyílt nap keretében ismertették meg az érdeklődőket a nevelőszülői tevékenység feltételeivel és sajátosságaival. Legfőbb céljuk új nevelőszülők toborzása volt.
Fotó: Bús Csaba
Idén immár második alkalommal szerveztek nyílt napot a kecskeméti SOS Gyermekfalu munkatársai pénteken, mely során a nevelőszülői tevékenység feltételeivel és sajátosságaival ismerkedhettek az érdeklődők. A rendezvény legfőbb célja ez alkalommal is új nevelőszülők toborzása volt, ugyanis mintegy négyszer annyi az elhelyezésre váró gyermekek száma hazánkban, mint az őket befogadni kész nevelőszülőké.
– Ma Magyarországon körülbelül 24 ezer gyermek él állami gondoskodásban. Mintegy 5600 nevelőszülő tevékenykedik hazánkban, és évente több ezer új gyermek kerül be a rendszerbe. Akár 6–8 ezer is lehet az új bekerülők száma – fejtette ki Vass Ildikó, a kecskeméti SOS Gyermekfalu nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője. Hozzátette: a gyermekek legtöbb esetben elhanyagolás, bántalmazás, megoldatlan lakhatási körülmények, a szülők szenvedélybetegségei, illetve elhalálozásuk kapcsán kerülnek állami gondozásba.
– Ezeknek a gyermekeknek a legbiztonságosabb megoldást a családalapú gondozás jelenti, tehát nagyon nagy szükség van új nevelőszülőkre – mondta.
A szakmai vezető a rendezvény elején röviden ismertette az SOS Gyermekfalvak tevékenységét, valamint a nevelőszülővé válás feltételeit, jogi hátterét. Kecskeméten jelenleg 46 nevelőszülő összesen 140 gyermekről, illetve fiatalról gondoskodik. Nevelőszülő az lehet, aki a 24. életévét betöltötte, nem áll gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, fizikálisan és mentálisan egészséges, büntetlen előéletű, megfelelő lakhatási körülményekkel rendelkezik, a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de maximum 50 évvel idősebb, továbbá egy 60 órás tanfolyamon nevelőszülői szakképesítést szerzett.
A rendezvény második felében a szervezők játékos feladatokon keresztül ismertették a nevelőszülői tevékenység ismérveit, melyek során a látogatók szabadon feltehették kérdéseiket. A nevelőszülői tanácsadók mellett a nyílt napon részt vettek többek között szociális munkások, pszichológus, valamint már gyakorló nevelőszülők is, akik szívesen osztották meg saját tapasztalataikat az érdeklődőkkel.
Nyílt nap a kecskeméti SOS Gyermekfaluban
Az egyik feladat során a látogatók és a szakemberek közösen, öt pontban határozták meg egy jó nevelőszülő legfőbb ismérveit. Eszerint egy ideális nevelőszülő a gyermek gondozását, védelmét tartja szem előtt. Fontos számára a gyerek szükségleteinek kielégítése és fejlődési lemaradásainak kezelése. Támogatja a gyermek és vér szerinti családja közti kapcsolatot, emellett életre szóló, biztonságos kapcsolatot biztosít a gyermek számára, valamint együttműködik a szakértői csoportokkal.
A kecskeméti SOS Gyermekfalu legközelebb augusztus 24-én indít nevelőszülői szakképzést „Bárkiből lehet jó nevelőszülő” jelmondattal: lehet fiatal vagy idősebb, nő, férfi, egyedülálló vagy házas, városi vagy vidéki, ahogy minden gyermek más, úgy a hozzájuk illő nevelőszülők is mások. A legfontosabb, hogy egy gyerek se nőjön fel egyedül.
Foglalkoztatási jogviszony
A nevelőszülői tevékenység 2014 óta foglalkoztatási jogviszonynak számít hazánkban, tehát szolgálati időnek minősül, beleszámít a nyugdíjba, tb-jogviszonyt jelent, valamint jár érte fizetés, szabadság és táppénz.