A 40 évvel ezelőtti gázkitörés tette ismertté Zsanát

Az államalapító király szobránál tartott ünnepséggel kezdődött tegnap a 20. Zsanai Falunap. Az iskolaépület előtti téren Visnyei Miklós polgármester méltatta a szent uralkodó tetteit, melynek révén Magyarország a korabeli Európa egyik legjobban szervezett és legbiztonságosabb országává vált.

– Olyan keresztény állammá vált, amely nem viszályt szított, hanem békességet teremtett az akkor még formálódóban lévő, testvérháborúk által zaklatott Európában – fogalmazott Visnyei Miklós, aki úgy vélekedett: a magyar állam sorsa manapság sem választható el Európa sorsától. – Ha nem mi választunk jövőt magunknak, akkor más választ nekünk – mondta a polgármester, aki szerint a legnagyobb bátorság: hinni önmagunkban, maradni annak, akik vagyunk, és nem feladni azt, ami a miénk.

Szent István szobrának megkoszorúzása után szabadtéri szentmisével és kenyérszenteléssel folytatódott a jubileumi falunap.

A művelődési központban Tóth János, a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, amivel a 40 évvel ezelőtti zsanai gázkitörésre emlékeztek. A nagyszabású kiállításon – ami csak kedd estig volt látogatható – korabeli újságcikkek, dokumentumok, eredeti tárgyak, védőruházatok is idézték az 1979. január 24. és február 17. közötti küzdelmet az elemekkel.

A Zsana É-2-es jelű kútnál történt gázkitörés során tektonikus dübörgéssel indult meg a földgáz mintegy 2000 méteres mélységből. Ez volt a Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat addigi legnagyobb üzemzavara. – A 200 atmoszféra nyomás szétrombolta a fúróberendezést, lángra lobbant és függőlegesen majdnem 40, vízszintesen pedig 30–40 méteres lángcsóvaként tört elő a gáz – idézte a helyzetet Tóth János, aki maga is járt akkoriban a helyszínen, ahol „kohóbéli körülmények voltak”. Mint a tárlatnyitón elhangzott: először azokat az eszközöket kellett kimenekíteni a területről, amik szinte mind deformálódtak a hőtől, és útjában voltak a további mentőmunkálatoknak. A megsérült kitörésgátlót végül szovjet tüzéreknek sikerült kilőniük. A kiállítás egyben tisztelgés is volt a természet erői és a vele dacolók 23 napig tartó megfeszített munkája előtt.

A falunap résztvevői kedden egy városnéző kisvonattal ellátogathattak a Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai üzemébe, amit a helybeliek közül is sokan most láthattak először és ismerkedhettek meg a működésével. A zsanai egyébként a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb földgáztárolója.

A jövőnek is üzentek a zsanaiak

A falunapi programok egyik kiemelkedő történése volt a főtéri parkban annak az időkapszulának az elhelyezése, amivel a jövőnek üzentek a településen most élők. Az időkapszulát – amibe a település legfontosabb dokumentumai, fényképek, hang- és képfelvételek, forgalomban lévő fizetőeszközök is kerültek – ötven év múlva, 2069. augusztus 20-án nyithatják fel. „Bárki is olvassa ezeket a sorokat, remélem, örvendezni fog, legalább egy kicsit, vagy legalább elmosolyodik. Hogyha így, a múltból adhatok egy tanácsot, akkor ez az: próbálják élvezni az életet és a településünket, ha már úgy adódott, hogy Zsanán élnek.” – írta a kapszulába helyezett levelében Visnyei Miklós polgármester.