Nem hagyott fel a gyógyítással a halasi főorvosnő

Munkája és magánélete miatt is erősen kötődik szülővárosához dr. Kvasznicska Ilona, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház belgyógyászatának főorvosa.

– Engem minden ehhez a városhoz köt, Halason születtem, itt éltek a szüleim, itt nőttem fel, itt él az ikertestvérem, nem volt kérdés, hogy én is ebben a városban maradok. Képzelje csak el, az elmúlt negyvenhét évben minden munkanapomon ebbe az épületbe jöttem be és sosem gondoltam rá, hogy máshová akarok menni, szeretek itt lenni – mondta a főorvosnő.

Középiskolás évei alatt körvonalazódott benne, hogy az orvosi pályán szeretne elhelyezkedni.

– A gimnáziumban az osztályfőnököm – aki látta bennem a nagy szorgalmat – inspirált arra, hogy menjek felsőfokú tanulmányokra. Szerettem a biológiát és a kémiát, illetve édesapám testvére egészségügyi intézményben dolgozott, ő biztatott az orvosi pályára – emlékszik vissza dr. Kvasznicska Ilona.

A szakember 1972-ben diplomázott a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, azóta a halasi kórházban dolgozik. Az eltelt negyvenhét év alatt három szakvizsgát – belgyógyászat, diabetológia és üzemorvostan – szerzett. A kezdeti időszak azonban komoly kihívások elé állította őt.

– A belgyógyászaton kezdtem dolgozni, abban az időben még elég nehéz volt, mert nem volt sürgősségi osztály. A mentősök minden beteget felhoztak az osztályra, így nagyon sok ember megfordult ott egy nap, és nagyon súlyos betegekkel találkoztunk. Az volt a szerencsém, hogy mindig nagyon jó kollektívában dolgoztam. Az idősebb kollégák mindenre felkészítették a fiatal orvosokat. Mindenben segítettük egymást. Nagyon izgalmas és nehéz időszak volt – hangsúlyozta a főorvosnő.

Dr. Kvasznicska Ilona hivatásaként tekint orvosi munkájára, melyet épp ezért nyugdíjas éveiben sem hagyott maga mögött. Az emberek gyógyítása egyfajta életfeladat számára.

– Amióta nyugdíjas vagyok, a diabetológiai és üzemorvosi szakrendelőkben dolgozok, de az ügyeleti rendszerbe is be szoktam segíteni. Ha az egészségem engedi, szeretnék még dolgozni, mert nagyon szeretem a betegeket. Főleg az idős betegek sorsa érint meg, akik kiszolgáltatottak, próbálok érdemben foglalkozni velük. Az elmúlt évtizedek alatt is igyekeztem mindenkinek segíteni, és talán van, akit meg is gyógyítottam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt a nehéz, de szép feladatot bízta rám – mondta dr. Kvasznicska Ilona.

A halasi főorvosnő Semmelweis-nap alkalmából a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen az egészségügy területén végzett magas színvonalú szakmai munkájáért miniszteri kitüntetést vehetett át.

– Nagyon megható volt már a helyszín ünnepélyessége is, még most sem nagyon fogtam fel. Jó érzés, hogy megélhettem ezt az eseményt. Felemelő és megtisztelő ez az elismerés, úgy érzem, értékelték az egész eddigi munkámat. Hálás vagyok ezért a betegeimnek, a kollégáimnak, a családomnak, valamint a főigazgató és orvosigazgató uraknak – mondta dr. Kvasznicska Ilona.

A nagyszülői szerepet is élvezi

Nyugdíjas éveiben a munka mellett nagymamaként is helytáll a halasi főorvosnő. Hétéves unokája új motivációt, érzelmi löketet adott a mindennapjainak.

– Amikor rá gondolok, minden rosszat, nehézséget elfelejtek, csupa jót tesz velem ez a kisgyerek. Annyira aranyos és kedves, igazi örömforrást jelent az életemben – mondta dr. Kvasznicska Ilona.