Kórustalálkozóval ünnepelt a népdalkör Kunszentmiklóson

A kunszentmiklósi kóruskultúra közel százharminc évre nyúlik vissza. Az első polgári dalárda 1893-ban alakult, a kórus egy emberöltővel később már a helyi ipartestület égisze alatt működött, egészen 1948-ig. A dalos kedvű kunszentmiklósiak húsz évvel később hívták életre az Egyetértés Termelő Szövetkezet patronálásával a Szappanos Lu­kács Népdalkört. Az első karvezető Simon Lajos énektanár volt. A siker nem váratott sokáig magára, tudásukat megyei népzenei találkozókon Kecskeméten, de még az Erkel Színházban is megcsillogtatták. Simon Lajostól 1973-ban Bessenyei Imre, majd később Komjáthy Györgyné énektanár vette át a karvezetést. Az anyagi források a rendszerváltás idejére szinte teljes egészében kiapadtak. A kórus feltámasztása ifjú Szőke Imréhez kötődik, aki 1991-ben állt a Szappanos Lukács Népdalkör élére.

– A zene szeretetére a szüleim neveltek, zeneiskolába járattak, majd a debreceni református gimnázium kántorképzőjébe kerültem. A népzene, a magyar kultúra szeretetét énektanárom, Berkesi Sándor, a hazai református egyházzene meghatározó képviselője plántálta belém. Tehát megfelelő képzettséggel, szakmai tudással rendelkeztem ahhoz, hogy elvállaljam a Szappanos Lukács Népdalkör vezetését – emlékezett vissza Szőke Imre.

A fiatal kórusvezető nagy lelkesedéssel vágott neki a munkának, ügyelve arra, hogy méltó legyen elődeihez. Szakértelmének, szorgalmának és szigorának köszönhetően a kórus sikert sikerre halmozott. A megyei és az országos minősítő versenyekről leginkább országos arany minősítésekkel tértek haza. Emellett állandó szereplői voltak és azok ma is a helyi, illetve a régiós népdaltalálkozóknak, illetve több alkalommal öregbítették a település hírnevét határainkon túl is. A népdalkör munkáját tíz éve Kunszentmiklósért érdeméremmel jutalmazta a város képviselő-­testülete.

– Évente közel húsz fellépésünk van. Kiváló kapcsolatot ápolunk a térség településeinek hagyományőrzőivel. Nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a mezőségiekkel, többször megfordultunk már Nagyvenyimen. Gyakran ellátogattunk a Tiszántúlra és Erdélybe is – tette hozzá a népdalkör vezetője.

A csoport ma huszonhat főt számlál, zömük nyugdíjas, de vannak aktív korban lévők is. Az alapítók közül Hegedűs Sándor és Szappanos Bálint még ma is aktív tagja a Szappanos Lukács Népdalkörnek. A próbákat heti rendszerességgel tartják, a már jól begyakorlott dalcsokrok mellé újakat is tanulnak.

– A legfontosabb számunkra a kiskunsági, a kunszentmiklósi, az alföldi népdalok népszerűsítése, gyűjtése. Emellett természetesen más magyar tájegységek, Galga menti, székely, csángó, illetve pásztor, szerelmes, tréfás dalcsokraink is vannak. Jelenleg a legközelebbi fellépésünkre, a kunszentmiklósi napokra készülünk – tette hozzá Szőke Imre.

A mezőségből is érkeztek vendégek

A jubileumi népzenei találkozón a helyiek mellett a környékbeli településekről és a mezőségből is érkeztek vendégek. A műsorban fellépett a Kiskun Népdalkör és a Vadrózsák Citerazenekar, Fekete Zoltán és a Kicsinyek Kórusa, András Edit és a Kunszentmiklósi Csicsergők, a Hantosi Népdalkör, a Nagyvenyimi Népdalkör, a Nyárlőrinci Népdalkör, a Lakiteleki Szikra Népdalkör, a Szappanos Lukács Népdalkör, szólót adott elő citerán Gyetkó Réka. A találkozó végén a résztvevők közösen énekelték el a Kiskun verbunkot, majd a program jó hangulatú ebéddel zárult.