Egyszerre szeretné a bekötőutat és az elkerülőt a hetényiek egy része

Zsúfolásig megtelt péntek délután a hetényegyházi közösségi ház nagyterme, ahová lakossági fórumot szervezett Süli Csontos Ottó önkormányzati képviselő (aki eddig a Jobbik színeiben politizált, de a meghívón pártja megnevezése nélkül szerepelt). Az óriási érdeklődés nem volt meglepő, hiszen a meghirdetett témák – Hetényegyháza becsatlakozása az autópályába, az elkerülő út és az utóbbi időben felröppent vasúti fejlesztések – rendkívül fontosak a városrész közlekedése, élhetősége szempontjából, miután a reggeli csúcsforgalomban hosszú, akár kilométeres kocsisorok szoktak kialakulni a Kecskemét felé vezető úton. Az önkormányzatot Öveges László főépítész, dr. Orbán Csaba, a városüzemeltetési osztály vezetője és Falu György Tamás, a közgyűlés fejlesztési bizottságának elnöke képviselte.

A körülbelül kétszáz hetényi lakónak elöljáróban Öveges László elmondta: a városvezetés tisztában van azzal, hogy Kecskeméten jelenleg a közlekedési fejlesztések a legsürgetőbb feladatok, erre az elmúlt években 35 milliárd forintot fordítottak (ennek jó harmada a 445-ös északi elkerülő bekerülési költsége). A főépítész kiemelte: Hetényegyházán más városrészekhez képest sok út épült (mint elhangzott, 2014 óta 24 utca kapott aszfaltburkolatot, 1,8 milliárd forint értékben), és azt is hangsúlyozta: ugyan nincs elég pénz arra, hogy mindenhol minden igényt tudjanak teljesíteni, de a fejlesztések tovább folytatódnak. El is készültek az 445-ös út – M5-ös autópálya csomóponttól a Helikon utca végéig vezető, 2 kilométer hosszú, 6,5 méter széles, közvilágítással ellátott út tervei, ennek kivitelezése közel 700 millió forintba kerülne.

Orbán Csaba felvázolta:

jelenleg napi 6 ezer jármű halad el Hetényegyháza főutcáján, a Kossuth Lajos utcán, ennek jó harmada nem Kecskemétre megy, azaz ezt a mennyiséget kellene a 445-ös és az autópálya, Cegléd, Budapest, Szeged felé elirányítani.

A nyomvonallal kapcsolatban leszögezte: úgy tervezték meg, hogy reálisan megvalósítható legyen, azaz a lehető legkevesebb magántulajdonú területet érintse. De mivel még így is 44 telken halad majd át, 22 ezer négyzetmétert kell megvásárolnia-kisajátítania az önkormányzatnak, ez a folyamat pedig hamarosan indul. Mivel régészeti feltárás is lesz a területen (ez kötelező), a közbeszerzésekkel is kalkulálva Orbán Csaba szerint előreláthatólag 2022-re lehet kész a bekötőút. Az osztályvezető azt is kiemelte: forgalomba helyezéséig a Helikon utca aszfaltburkolatát is ki fogják szélesíteni a mostani 3-4 méteresről 5 méteresre. Kérdésre válaszolva hozzátette: ehhez elég a rendelkezésre álló önkormányzati terület, magántulajdont nem vesznek igénybe a Helikonon, és egyik oldalon járda is épül. Öveges László pedig megemlítette, hogy szabályozni fogják a behajtást, 5 tonnánál nagyobb járművek nem közlekedhetnének az utcában.

A fórumon résztvevői közül sokan nemtetszésüknek adtak hangot a bekötőút terveivel kapcsolatban

Volt, aki azt sérelmezte, hogy más alternatíva nem készült a nyomvonalra, kész tények elé állítják őket, és hogy korábban kellett volna a véleményüket megkérdezni. A felszólaló Helikon utcaiak szerint a megnövekvő forgalom miatt meg fog nehezülni az életük és elértéktelenednek a házaik. Más azt vetette fel, hogy a bekötőutat jóval északabbra, a Nyíri erdő felé kellene vinni, Süli Csontos Ottó egyenesen azt hangoztatta, hogy a hetényiek nagy része ezt szeretné. A képviselő egyébként gyorsan levezette, hogy ha a város költségvetése 67 milliárd forint (egyénként helyesen 55,2 milliárd az idei mérlegfőösszeg – a szerző), akkor abból arányosítva Hetényegyházának évente juthatna 2 milliárd, és egy év alatt meglehetne a teljes bekerülő-elkerülő út. Falu György erre úgy reagált: érti, hogy ilyen hozzászólással sokakat maga mögé tud állítani képviselőtársa, de Süli Csontos is tudja, hogy a költségvetés összeállítása nem így működik, hiszen a város büdzséjéből van forrás például a Hetényegyháza felé közlekedő buszokra, a közvilágításra és más szolgáltatásokra is.

Más hozzászóló azt vetette fel, hogy a hetényi út S kanyarjától az arborétum felé vezető Széles közt kellene leaszfaltozni, az egy jó „egérút” lehetne, így csökkenne a forgalom a Vízmű utca-belváros irányába. Többen pedig kijelentették:

addig ne is kezdjenek neki a bekötőútnak, amíg a folytatása, azaz a városrészt északról elkerülő út nem biztosított, és a kettőt egyszerre építsék meg.

Az eddig ismert tervek szerint az elkerülő a Kikelet utcával párhuzamosan futó 33067 helyrajzi számú, jelenleg zúzott köves, elég hepehupás út lenne, amely a Helikon utca végénél kezdődik és nyílegyenesen fut a focipálya mögött a Nyíri-erdőig, a kerekegyházi útig. Orbán Csaba elmondta, az önkormányzat saját erőből ezt is elkezdené leaszfaltozni, első lépcsőként a Tamási Áron utcáig. Kiderült, hogy sokan tartanak attól is, hogy a városrész mellett épülő gyümölcsfeldolgozó hamarosan nagy kamionforgalmat fog generálni.

Öveges László a két és fél órás, időnként indulatos hozzászólásoktól sem mentes eseményen többször kijelentette: nem számít, hogy mennyire volt reprezentatív a fórum, figyelembe fogják venni a résztvevők véleményét, hiszen az a cél, hogy a helyiek megelégedésére szolgáljanak a fejlesztések. Egyúttal viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs útépítés érdeksérelem nélkül. Összegezve megállapította:

az elhangzottak alapján úgy látja, a bekötő és elkerülő út megvalósítása egymástól nem elválasztható.

Falu György pedig azt mondta: készülhetnek új változatok a bekötőútra, de nyilván más-más költséggel és ütemezéssel, és lehet, hogy azok meg másoknak nem fognak tetszeni.

Kecskemét–Lajosmizse között nem fognak száguldani a vonatok

Dr. Orbán Csaba a fórum végén még szót ejtett a 142-es, Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalon tervezett fejlesztésekről is, amely véleménye szerint sokat javíthatna a hetényiek közlekedési gondjain. Megnyugtatásul elmondta, hogy Lajosmizse és Kecskemét között elképzelhetetlen a 100 km/h-s pályasebesség, ennek rengeteg feltétele lenne. Az önkormányzat rövid távú tervei között egyelőre csak a jelenleg napi két vonatpár kilencre bővítése, a máriavárosi vasútállomás fejlesztése, peronjának átépítése és az átjáróknál a biztosítóberendezések telepítése szerepel.