Támadnak már a szúnyogok

Hazánkban több mint 50 fajta csípőszúnyog honos, melyek közül több gerincesek vérével táplálkozik, de ezeknek csak töredéke kedveli az emberi vért. Csak a nőstény szúnyogok szívnak vért, a hímek, de néhány faj nőstényei is lágyszárú növények nedveit, nektárjait szívogatják, ebből fedezik energia- és folyadékszükségletüket.

A szúnyogok szaporodásához víz és vér kell. A szúnyog tojásaiból lárvák fejlődnek ki, melyhez állóvíz szükséges, mert abban fejlődnek. A megtermékenyített nőstény a víz felszínére, vagy vízközelbe rakja le petéit, melyből jelentősen többet raknak, ha előtte vérrel táplálkoztak.

Ezután bebábozódnak, s a bábokból fejlődnek ki a már szaporodni is képes szúnyogok. A különböző fajok különböző élettereken szaporodnak. Egyesek folyók, tavak árterében, a part menti sekély vizekben és az áradás nyomán képződő tócsákban. Ezek az ártéri szúnyogok, melyek hirtelen, tömegesen jelennek meg szaporodási területük körül. Más fajok mocsarakban tenyésznek, míg megint más fajok lárvái faodvakban, sziklahasadékokban fejlődnek.

A meleg kedvez a lárvák kikelésének, a nyári kánikulában akár egy hét alatt is kikelnek a szúnyogok és pár deci víz elég ahhoz, hogy több száz szúnyog kifejlődjön benne. Így még különböző esőgyűjtő edényekben, de akár vízzel telt keréknyomban is rajzanak a lárvák. A városi környezetben számtalan helyen összegyűlhet a víz, ami ideális a természetes vizektől távoli szaporodáshoz is, de a szél a természetes szaporodási helyüktől akár kilométerekre is sodorhatja a szúnyogokat, ezért van az, hogy nem csak víz mellett találkozhatunk velük.

A nyáron gyakori vakarózó mozdulatokért a szúnyog nyála felelős, amit csípésével juttat a testünkbe. A nyálban számos anyagot, enzimeket, véralvadásgátlót fecskendez a bőr alá, s az idegen anyagokra allergiás reakcióval válaszol a szervezet. Ennek tünetei a duzzanat, viszketés, fájdalom és bőrpír az érintett területen, melyek a legtöbb esetben maguktól elmúlnak.

Időről időre felröppenek olyan hírek, hogy hazánkban megjelentek különböző egzotikus szúnyogfajok, melyek ritka és veszélyes betegségeket terjesztenek. Ez részben igaz is, a megnövekedett utas- és áruforgalommal főként Délkelet-Ázsiából hurcoltak be több szúnyogfajt Európába, ami főképp a mediterráneum térségében telepedett meg. Hazánkban három idegenhonos szúnyogfajt észleltek: az ázsiai bozótszúnyogot, és a koreai szúnyogot a nyugati országrészben megtelepedettnek tekintik, az ázsiai tigrisszúnyogot csak pontszerűen mutatták ki egyes településen. És hogy terjesztenek-e egzotikus betegségeket? Képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ahhoz a kórokozónak is jelen kell lenni az adott területen, márpedig az általuk terjesztett betegségek itthon csak ritkán és kizárólag behurcolt (például egzotikus országban, már ott megfertőződött nyaralók által behozva) esetként fordulnak elő, tehát ezek nem jelentenek számottevő járványügyi kockázatot.

Magyarországon előforduló szúnyogok által terjesztett betegség a nyugat-nílusi láz, kevésbé számottevő az usutu vírus és a bőrférgesség. A betegségeket csípésével terjeszti a szúnyog, ehhez az kell, hogy nyálában életképes kórokozók legyenek, amikor a bőr alá fecskendezi. Ehhez persze a szúnyognak hordoznia kell a kórokozót, amit korábban a gazdaállat véréből vett fel. A kórokozónak fejlődnie és szaporodni kell a szúnyogban, hogy azt át tudja adni, ami azonban magát a vérszívót is legyengítheti vagy megbetegítheti. Ha a szúnyog megcsíp, nyálával fertőzőképesen kell átadnia a kórokozót és a fertőzéshez az is kell, hogy az ember fogékony legyen arra a fertőzésre. Látható, hogy igen sok feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki megfertőződjön egy szúnyog által hordozott betegséggel és az is fontos, hogy a kórokozók csak egy kis része terjed szúnyogcsípéssel.

Meg kell szüntetni a vízgyűjtőket

A szúnyogok nagy része magánterületeken, üzemi területeken található felgyülemlett vizekben szaporodik, ahol központilag nem lehet célzott irtást végrehajtani.

A magánterület gazdájának törvényi kötelessége gondoskodni a védekezésről, vagyis meg kell szüntetnie azokat a vízgyűjtőket, ahol elszaporodhatnak a szúnyogok. Ilyen vízgyűjtők lehetnek például az edények, kancsók, kannák, kint lévő gumiabroncsok, ponyvák és minden olyan fedetlen tárgy, amiben víz gyűlhet össze.

Védekezés a csípés ellen

Érdemes bőrre kenhető vagy fújható szúnyogriasztót használni és lehetőleg szellős, de hosszú ujjú és hosszú szárú nadrágot viselni, hogy csökkentsük a csípésnek kitett bőrfelületet. Erkélyen, teraszon használhatók füstképző szúnyogriasztók, amik távol tartják a hívatlan jószágokat. Javasolt szúnyoghálót felszerelni a nyílászárókra, ami fizikai védelmet jelent, de ha bejutottak a lakásba és nem akarjuk, hogy a szúnyog által korábban kiszívott vérünk díszítse a falat semlegesítésük nyomán, használhatunk szúnyogirtó szprét vagy párologtatót.