Légiutas-kísérők tettek esküt a kecskeméti repülőbázison

Április 8-án vonult be a hathetes alapkiképzésre az a tizenhat pályakezdő altiszt és közkatona, akik csütörtökön családtagjaik és barátaik jelenlétében tették le a katonai esküt a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. A szokásostól igencsak eltérő volt az ünnepség annyiban, hogy a felsorakozott „újoncok” között ezúttal a hölgyek domináltak, tizennégy fővel. Meg is tudtuk ennek magyarázatát Grécs György ezredestől, a bázis törzsfőnökétől és megbízott parancsnokától: a felesküdött női katonák nagy része fedélzeti ellátó tiszt, magyarán légiutas-kísérő lesz a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében beszerzett haditechnikai eszközökön, azaz a két A319-es személyszállító gépen (illetve vélhetően a Dassault Falcon 7X többcélú szállító és futárgépen is). A katonai pálya elnőiesedéséről tehát nincs szó; Grécs György hozzátette: a mostani egy speciális alkalom volt, a hölgyek aránya hosszabb ideje húsz százalék körüli a honvédségben, főleg adminisztratív területen dolgoznak. A most felszerelő légiutaskísérők egyébként ugyanazt az alapkiképzést hajtották végre, mint a férfiak.

– Esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom. Isten engem úgy segéljen! – mondta elő az eskü szövegét Papp Eszter pályakezdő altiszt.

– Hú, nagyon izgultam, az elején kicsit el is rontottam, de nagy megtiszteltetés és öröm volt ez számomra! Igazából még nem is fogtam fel teljesen, de erre egész életemben büszke lehetek – mondta mosolyogva Eszter, aki – mint megtudtuk – korábban, a katonaság előtt is légiutaskísérő volt. Aztán az elmúlt néhány hónapban sok korábbi kollégájával beszélt, akik a repülőszázadhoz csatlakoztak, és ő is elgondolkodott a váltáson. Végül úgy döntött, megpróbálja.

– Az első pár nap rendkívül megterhelő volt, fizikálisan és mentálisan is. Teljesen más, mint a civil élet, minden szabályok szerint működik, ezt kellett gyorsan megszokni – foglalta össze Papp Eszter az alapkiképzést. A hat hét alatt egész családja izgult érte, hogy fogja bírni, és most mindenki nagyon büszke rá – főleg édesapja, aki szintén katona volt. Az altiszt hölgy maga pozitívan áll régi-új hivatásához, főleg, hogy jókat hallott a honvédségről.

– Az eskü kötelez. Az Önök felelőssége is összehasonlíthatatlanul megnő, nagyobb, más lesz, mint ahogyan azt az eddigi életük során tapasztalták. Felelősséggel tartoznak magukért, bajtársaikért, leendő csapataikért és hazánkért, a nemzetért. Nem lesz könnyű az útjuk, és csak akkor érdemes végigmenni rajta, ha komolyan veszik, és derekasan helytállnak. Ezzel tartoznak hazájuknak, amelynek védelmére felesküdtek, tartoznak a Magyar Honvédség közösségének, amelynek egyenruháját viselik, és mindenekelőtt tartoznak önmaguknak. Ez a legnagyobb kihívás, amiért érdemes végigmenni a választott úton – mondta beszédében Grécs György ezredes. A repülőbázis megbízott parancsnoka hangsúlyozta azt is: a honvédséghez most csatlakozók katonai pályafutását a megvalósult életpályarendszer kiszámíthatóvá, tervezhetővé tette, méltóbban megbecsülve anyagiakban a haza iránt tett elkötelezettséget.