Árpád-kori erődített település nyomait kutatják Soltnál

Szentpéteri József, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének régész munkatársa, az ásatás vezetője elmondta hírportálunknak, hogy ebben a tavaszi szezonban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézetének középkoros régész hallgatói tanásatás keretében dolgoznak a hegyen, Mordovin Maxim egyetemi docens irányításával.

– A Solt keleti határán található Tételhegy komplex, több tudományágat magában foglaló kutatása 2005-ben kezdődött. A tizenhét méter magas, mintegy négyezer éves múltra visszatekintő földhátat a középső bronzkortól egészen a késő középkorig lakták, emiatt oly gazdag régészeti emlékekben. A jelenlegi feltárás célja annak a feltételezésnek a bizonyítása, hogy a solti Tételhegy az Árpád-korban is fontos szerepet töltött be. A most vizsgált terület az előző ásatások során már több ízben kutatott Templomdomb mellett található. A Várdombnak nevezett, háromszög alakú, mintegy 1,8 hektár kiterjedésű erődítés az Árpád-korban feltehetőleg ispáni várként működött, bár erre vonatkozó írott forrásokkal csupán a 14. századtól kezdve rendelkezünk – emelte ki az ásatás vezetője.

Az ELTE hallgatói közül minden héten hatan-nyolcan dolgoznak a lelőhelyen – munkájukat nagyban nehezíti, hogy javában tart az egyetemi vizsgaidőszak. A meglehetősen változékony, szeles-esős időjárási körülmények között zajló ásatás során a terepen kamatoztatják az elméletben tanultakat. Az eddigi kutatások, légi fényképek és geofizikai adatok alapján két nagyobb szelvényt nyitottak.

– A jelenlegi ásatás során olyan árokrendszer létét sikerült igazolnunk, amely minden bizonnyal egy erődített Árpád-kori településhez tartozott. A viszonylag kevés lelet arra utal, hogy az árkokat sokáig használták és gondosan tisztán tartották. Feltevésünk szerint ezek az árkok a tatárjárás pusztítása után természetes bemosódással töltődtek fel. Az eddig feltárt szelvényekben egy sáncokkal-árkokkal erődített településrészlet bontakozik ki, ahol többek között méhkas alakú gabonatároló vermeket, valamint 11–13. századi kerámiatöredékeket, állatcsontokat találtunk – mondta a tanásatás vezetője, Mordovin Maxim.

A Tételhegy feltárása szep­temberben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész hallgatóinak részvételével, Takács Miklós egyetemi tanár vezetésével folytatódik.

Kutatási program 2018–2023 között

Az Árpád-ház program keretében komplex településkutatást végeznek a Duna árteréből kiemelkedő Tételhegyen, amely már a bronzkor végén sáncokkal erődített hely volt, amelyet még az Árpád-korban is megújítottak. Fejér vármegye solti székének központjaként, a környék honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelyeinek értelmezése felveti annak a lehetőségét, hogy a 10. század közepén ehhez a helyhez lehet kötni a fejedelmi székhelyet.