1848/49 emlékeit gyűjti otthonában

Mintha a XIX. század romantikus világába csöppenne az ember, amikor belép Krámer Iván lakásába. A falakon Kossuth Lajos, Görgei Artúr, Petőfi Sándor, és a forradalom más hőseinek litográfiái, képei. A könyvespolcokon az 1867 utáni kiegyezéskorszak azon kiadványai, amelyek pátosszal emlékeznek vissza a forradalom és szabadságharc eseményeire. Korabeli és több generációval későbbi tematikai feldolgozások, amelyek azt bizonyítják, hogy 1848–49 hónapjai örökre beleégtek a magyarság tudatába. Egy ma már meseszerűen szépnek tűnő, régen letűnt világba szerelmesedett bele Kármer Iván a 70-es években.

Azt meséli: hatalmas Petőfi-kultusz volt azokban az években, amikor általános iskolás és gimnazista volt. Nagyon sok olyan kiadvány volt még elérhető az akkor egyetlen fővárosi antikváriumban, amelyek ma már csak múzeumokban vagy magángyűjtőknél lelhetőek fel. Vásárolni kezdett az akkor még kevésbé értékesnek tűnő, kidobás előtt az antikváriumban értékesített régi darabokból. A legelső könyve az a Petőfi Almanach volt, melyet 500 példányban adtak ki 1973-ban. Akkor az ára 320 forint volt, amely nagyon sok pénznek számított. Azóta eltelt 46 év, de a gyűjtést nem fejezte be.

A nyugalmazott katonatiszt az elmúlt években nemcsak a forradalom és szabadságharc idején napvilágot látott írásokat, hadparancsokat, plakátokat, nyomtatványokat rendszerezte, hanem a korszak kultuszát népszerűsítő anyagokat is katalogizálta. Például Görgei Artúr, Klapka György tábornokok, illetve Batthyány Lajos miniszterelnök emlékiratai mellett Puky Miklós egykori egri kormánybiztos kézzel írott, eredeti emlékiratát is őrzi.

A gyűjteményében ott van az olmützi alkotmány eredeti kiadványa, melyre a debreceni országgyűlés válaszként megfogalmazta A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát. Ez utóbbi a védett, számozott példányok közé tartozik. Krámer Iván tisztelője a kor katonai zsenijének, Görgei Artúrnak. Mutatott egy megbarnult fotót az elmúlt évszázad elejéről. A képen a legendás idős fővezér ül egy csinos hölggyel, valószínűleg ez a tábornokról készült utolsó fénykép lehet.

Megmutatta Kossuth két levelét a kormányzó aláírásával. Fénykép készülhetett arról a 100 forintos Kossuth-bankóról, mely ritkaság a mai világban. A dokumentumokat csak ő foghatja meg. A történelmi ritkaságokra nagyon vigyáz.

Krámer Iván gyűjtő korábban hivatásos katona volt, akárcsak a szabadságharc főszereplői. Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lett tüzértiszt. A relikviákból, dokumentumokból már akkor több kiállítást rendezett. Később Nagykanizsára, Kaposvárra, Székesfehérvárra vezényelték, végül Budapesten, a minisztériumban, 34 év után fejezte be a szolgálatot, ezt követően költözött Kiskőrösre.

Gábor Áron híres ágyúiról egykori tüzértisztként mosolyogva annyit mondott: jók voltak. Gáborék a Székelyföldön kihozták a legtöbbet az akkori műszaki lehetőségek keretein belül. Mivel azonban nem profi fegyveröntödében készültek a fegyverek, ezért csak fele annyi ideig bírták, mint az osztrákok ágyúi.

A magángyűjtemény a megyei értéktár része

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár­ban tartják számon Krámer Iván nyugalmazott alezredes 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos hatalmas gyűjteményét. A megyei feljegyzés szerint:

„A történelmi és irodalmi érdeklődésű, elkötelezett magán­gyűjtő nagyszabású anyaga a szabadságharc, Kossuth Lajos, Görgei Artúr és Petőfi Sándor témakörben, nyomtatott és vizuális korabeli szakmai és kultusztörténeti kollekció. A gyűjteményben gazdag képi, kisplasztikai, tárgyi darabok mellett kéziratok, könyvek és egyedi műtárgyak találhatók. A gyűjtemény megközelítőleg 4000 darab kiállítható minőségű és tartalmú egyedi értéket tartalmaz. A gyűjtő saját tulajdonú darabokból lakásában autentikus Kossuth- és Petőfi-­szobát hozott létre. A Petőfi-­gyűjtemény 1500–1700 darabos, a Kossuth-gyűjtemény nagyságrendileg ugyanolyan számú kollekciót jelent. Bács-Kiskun megye területén a legnagyobb rendezett és feldolgozott, tematikusan egységes magángyűjteményről van szó. A gyűjtő évekig volt az Országos Kossuth Szövetség vezetője, jelenleg az Országos Petőfi Sándor Társaság vezetőségi tagja, a Petőfi Szülőház Múzeumi és Művészeti Alapítvány kuratóriumi tagja. Gyűjtőként az adekvát kulturális témakörben aktív szerepet vállal, a települések programjait kiállításokkal segíti.”