Mosogatógéppel lepték meg beteg társukat a Solti Bikák

Szűcs Péter Lajos az elsők között csatlakozott a solti kötélhúzókhoz. Az élete úgy alakult, hogy elmaradt a csapattól, a visszatérést idén tavaszra tervezte, de a sors közbeszólt. Március elején került be a kecskeméti kórház sürgősségi osztályára, majd a neurológiára. Az orvosok megállapították, hogy Guillain–Barré-szindrómája van, emiatt bénult le nyaktól lefelé. Szegedről nyolc hónapos rehabilitációs kezelés után tért haza otthonába. Az egyedül élő férfinak ugyan volt segítsége, de mégsem hagyta el magát, s mivel már karjai kezdtek újra életre kelni, megpróbálkozott kisebb házimunkákkal, többek között a mosogatással is.

– Mosogatni nem nagy művészet, de remegő kezekkel, a finom motoros mozgás hiányában, komoly kihívást jelentett. Törtek is az edények sorra. Nagy meglepésemre karácsonykor hatalmas csomagot cipelve jelentek meg csapattársaim, a dobozban egy mosogatógép lapult – emlékezett vissza Szűcs Péter Lajos.

A kötélhúzó csapat tagjai már a kórházi kezelés ideje alatt is gyakran érdeklődtek Péter hogyléte felől, lelket öntöttek bele, és apróbb dolgokkal segítették, jobbá téve így mindennapjait. A férfi miután hazatért otthonába, a sporttársak továbbra is mellette maradtak.

– A Solti Bikákat nem csak a sport fűzi össze, közösségünk szilárd alapját a baráti kapcsolatok adják. Petya gyógyulásáért folytatott küzdelmét, emberfeletti akarat erejét látva egy percig nem volt kérdés, hogy segítsünk bajba jutott társunkon. A mosogatógép ára pillanatok alatt összegyűlt. Azóta is rendszeresen figyelemmel kísérjük sporttársunk állapotát, amiben tudjuk, segítjük mindennapjait – mondta el kérdésünkre Lencsés Sándor, a Solti Bikák kötélhúzó és szkander csapatának vezetője.

Szűcs Péter Lajos állapota, ha lassan is, de folyamatosan javul. A lakást még nem képes önállóan elhagyni, de belül kerekesszéke segítségével tud mozogni. Nem szorul közvetlen szakápolói segítségre, megpróbálja teljes egészében ellátni önmagát, a munkából barátai is kiveszik részüket, ha kell, takarítanak, pakolnak helyette.

– Bizakodással tölt el, hogy van remény a felépülésemre. Az orvosok véleménye szerint két három éven belül újra lábra állhatok. Kötélhúzó valószínű már nem leszek, de örömmel maradok a Solti Bikák baráti közösségének tagja – tette hozzá Szűcs Péter Lajos.

Köszönet az egészségügyi dolgozóknak

Szűcs Péter Lajos közel tíz hónapot töltött a kecskeméti megyei kórházban és Szegeden. Állapotának nagyfokú javulását a hozzáértő szakembereknek köszönheti, akik nagy odafigyeléssel végezték gyógyító munkájukat – vallja a férfi.