2018.12.17. 10:51
Az előkészítő üléssel nőtt a hatékonyság
Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése óta a büntetőperek igen nagy részében a vádlott rögtön beismerő vallomással kezd, így remélve enyhébb büntetést. Az előkészítő ülés a bíróságoknak is jó, mert így jelentősen lerövidülhet az eljárás. Persze vannak korlátai, mikor használható.
Július 1-jétől lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely bevezette az előkészítő üléseket, és azóta a megyében 166 büntetőügyet így is fejeztek be (ez 193 vádlottat érintett). Az új szabályok szerint a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül megtartja az előkészítő ülést, és ha a vádlott ezen beismeri a bűncselekmény elkövetését, mégpedig a vádirattal egyezően, és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról, akkor jóval egyszerűbben ítéletet hozhat a bíró.
– Ilyenkor ugyanis nincs szükség hosszadalmas bizonyítási eljárásra, nem kell kihallgatni a tanúkat, szakértőket, még az okiratokat sem kell ismertetni, kizárólag a nyomozati iratok számítanak – mondta el dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék sajtószóvivője. Annak érzékeltetésére, hogy a 166, előkészítő üléssel lezárt ügy milyen sok, elmondta: az elmúlt öt hónapban 91 ügyben nem tudták csak az új jogintézményt használni. A Bajai és a Kecskeméti Járásbíróság elöl jár a témában, előbbi 41, utóbbi 38 befejezett előkészítő ülésen van túl. Az újítás lényege a gyorsítás, mert így a vádemelést követően pár hónappal már meg is van az ítélet, és az ilyen határozatnál csak a büntetés mértéke ellen lehet fellebbezni, a minősítés megváltoztatása érdekében viszont nem.
Gyakran előfordul, hogy a vádlott a nyomozás során nem hajlandó beismerő vallomást tenni, az ülésen pedig hogy, hogy nem beszélni kezd. Ennek oka az lehet, hogy – általában ügyvédi tanácsra – átgondolják, hogy az ítélethozatalnál a beismerés enyhítő körülmény (a teljes körű beismerő vallomás nyomatékosan enyhítő), ráadásul így nem húzódik az eljárás, hamarabb megkezdhetik büntetésüket.
Dr. Sárközy Szabolcs hangsúlyozta ugyanakkor, hogy több feltétele van annak, hogy a bíró elfogadja a beismerést. A vádlottnak tisztában kell lennie a következményekkel, erre a bíró kötelessége figyelmeztetni. Akkor is tárgyalásra szükséges kitűzni az ügyet, ha a beismerő vallomással szemben észszerű kétségek merülnek fel, nem támasztják alá a nyomozati iratok. Ilyenkor nem lehet szó gyorsításról. Az is előfordulhat, hogy valaki beismeri a bűnösségét, de nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, például mert szeretné tudni, vádlott társai mit mondanak.
A megalapozott döntés a legfontosabb
A képzéseken felhívták a bírák figyelmét az előkészítő üléseken való gondos mérlegelésre. Az összetett, bonyolult gazdasági-adócsalásos ügyeknél célszerű meghallgatni az összes vádlottat, és csak utána dönteni, lehet-e szó gyorsításról, hiszen a később elhangzó vallomások módosíthatják a tényállást, a különböző ítéleti tényállásokat pedig csak perújítással lehetne orvosolni.
– Az ítélkezés időszerűsége fontos, de ez nem mehet a minőség rovására, első szempont a bírósági határozatok megalapozottsága – jelentette ki Sárközy Szabolcs.
