2018.10.01. 20:00
Kecskemét történetéről rendeztek konferenciát
Kecskemét a 650 éves város címmel rendezett Konferenciát a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára és a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek hétfőn Kecskeméten. A Város Napja alkalmából megrendezett konferencián a Kecskeméttel kapcsolatos helytörténeti kutatások legújabb eredményeit osztották meg a hallgatósággal az egyes területek szakértői.
A Pedagógógusképző Karon több tudományos műhely is működik, ezen belül a Hely- és Családtörténeti Kutatóintézetben folynak olyan kutatások, amelyek a város történetével is kapcsolatosak. A különböző kutatóműhelyek és közgyűjtemények közösen emlékeztek meg a jeles évfordulóról a hétfői konferenciával. A témakörök felölelték a város kezdeti és korai időszakát, a társadalomtörténetét, melyekkel kapcsolatban a legújabb kutatási eredményeket hozták el a téma kutatói.
Rigó Róbert tanszékvezető, aki a konferencia főszervezője, elmondta, hogy nyáron elkészítették a Forrás folyóirat Kecskemét 650 éves története köré épülő dupla számát, melynek bemutatóját múlt héten tartották. A Város Napja alkalmából a Forrás-szám köré építve és azt kiegészítve alkották meg a konferencia tematikáját, bemutatva a város egy-egy korszakát. amire igen sokan kíváncsiak voltak, hiszen megtöltötték az előadótermet a diákok és az érdeklődők.
A konferencia témái érintették Kecskemét őstörténetét a város korai történetíróin keresztül, Kecskemét gazdaságának hőskorát, az új falvak születését Kecskemét határában, a tanyai közigazgatás megteremtésére irányuló törekvések történetét. Rigó Róbert Tóth László polgármester politikai és közéleti szerepvállalásairól szólt, míg Füzi László Kecskemét irodalmi örökségéről és az újabb feladatokról tartott előadást.
Fülöp Tamás, a Pedagógusképző Kar dékánja, a konferencia elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a tudományos élet kötelessége szakmai konferenciával megemlékezni a város közel 25 emberöltőnyi történetéről. A fennmaradt dokumentumok is igazolják, hogy a város múltja olyan gazdag, ami egy kötetben feldolgozhatatlan lenne. Ilyenkor az a jó megoldás, ha egy-egy témakör alapos, rendszerezett feldolgozására épülő tudományos mélyfúrásokat végez a kutató. A kutatók feladata, hogy ilyen jellegű kutatásokkal tegyék gazdagabbá a város hat és fél évszázadok történetét – mondta Fülöp Tamás és hozzátette, hogy a Pedagógusképző Kar feladata, hogy a közgyűjtemények, kulturális intézményekkel együttműködve tudományosan megalapozott új minőséget hozzon létre.
- Felsőoktatási hivatásunk, hogy hallgatóinkat a helytörténeti kutatás legfontosabb új eredményeiről tájékoztassuk. Ezek a kutatási eredmények akár más települések életében is hasznosíthatók lesznek és leendő óvodapedagógusaink, tanítóink és közösségszervező szakembereink ezeket az eredményeket saját szakmájukban is hasznosítani tudják. Alapvető feladatunk, hogy a helyi önazonosság-tudat megőrzését támogassuk ezekkel a kutatásokkal – zárta gondolatait a kari vezető.
