Átadták a felújított Rostás László Cigány Közösségi Házat

Az épületet nagyrészt a vidékfejlesztési programból újították fel, 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert rá a város, ehhez az önkormányzat 4,6 millió forintot tett hozzá, tehát közel 20 milliós beruházásnak indult. Ahogy azonban elkezdődött a felújítás, láthatóvá vált, hogy a beruházástól függetlenül el kell végezni plusz munkálatokat, így a cigány nemzetiségi önkormányzat további 2,5 millió forintot tett hozzá a felújítás költségeihez a saját költségvetéséből.

Az energetikai beruházás során 15 centi vastag külső hőszigetelést kapott az épület, műanyagokra cserélték az összes nyílászárót, valamint napelemeket szereltek a tetőre. Új kazánt vásároltak, korszerűsítették a fűtés rendszert, de teljesen felújították a villamoshálózatot. Új járólapokat és burkolatot kapott az épület kívül belül, a beruházó az települési önkormányzat volt, így a kivitelezést a Városgazda Zrt. végezte, határidőre elkészültek a munkálatokkal. Új irodabútorokat is vásároltak az épületbe, ahova átköltözött a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat irodája is, hamarosan felújítják a szemközti másik két épületszárnyat is, ahol szintén közösségi programot terveznek majd.

A felújított épület avatóünnepségén Bányai Gábor országgyűlési képviselő, Szűcs Csaba, a halasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Fülöp Róbert polgármester együtt vágták át a magyar és cigány nemzeti színű szalagokat. Az ünnepség egyben névadó is volt, a tavaly június 10-én elhunyt Rostás László, a halasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat néhai elnökéről nevezték el a közösségi házat, emléket állítva a halasi cigányságért végzett sok évtizedes munkájáért.

Rostás László több mint húsz éven át irányította a cigány nemzetiségi önkormányzatot Halason, több mint három évtizeden át volt a halasi és a hazai roma közélet kiemelkedő alakja. Alelnöke volt a megyei és az országos cigány önkormányzatnak, nevéhez számtalan a hazai cigányság életét segítő helyi és országos szintű program kidolgozása és végrehajtása kapcsolódik. Szakértelmét kormányzati és nemzetközi szinten is igénybe vették, az Európa Parlament roma ügyi szakértője is volt.

A közösségi ház falán is emléktáblát kapott, valamint az épület mellett egy emlékhelyet is kialakítottak, ahol szintén egy márvány emléktábla őrzi azoknak a roma és nem roma személyeknek a nevét, akik már nem élnek, de sokat tettek a halasi és a környező cigányság élethelyzetének a javításáért.

Az épületavatón a helyi Virágzó Tehetség Egyesület táncosai léptek fel, hagyományos cigány táncokból adtak ízelítőt.

A jeles alkalomból a közösségi házban Ternyák Jenő, Pro Urbe díjas fotográfus, a 60-es, 70-es években készült fekete-fehér dokumentumképeiből nyílt kiállítás, amely az egykori cigány iskolát és a körülötte lévő cigánytelepet, az ott élők mindennapjait mutatja be. A kiállítást hamarosan több környező településre is elviszik, majd a fotók a halasi cigány közösségi házba kerültnek vissza. A bemutatott és a még nem publikált képekből hamarosan egy emlékkönyv is készül, amely a halasi cigányság életéről szól majd.

– A kiállítás tökéletesen visszaadja, hogy a hatvanas évek elején hol tartotta a halasi roma társadalom, majd amikor elindult a cigányok tanítása az milyen fejlődést hozott az életükben – mondta Szűcs Csaba alpolgármester, a halasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki szerint van még sok teendő a felzárkóztatás terén. A tanulás, az oktatás fontosságát hangsúlyozta, amely kitörési pont lehet a roma fiataloknak ma is, hogy ne nagyszüleik példáját vegyék, amikor a mindennapi iskolába járás még nem volt természetes a cigányok körében.

– Az alapképzés, a szakma tanulása, az érettségi, majd a diploma megszerzése példa kell, hogy legyen mai a cigány fiatalok számára, és ezen a területen számtalan jó példa látható Halason. – Nem csak a szakképzett és érettségizett, de a diplomás roma fiatalok száma is folyamatosan növekszik – hangsúlyozta a halasi roma politikus.