Játékosan, élményszerűen mesélik el a történetet

Dramatikus interaktív mesélés és történetmondás – ez a hivatalos elnevezése az új módszernek, amelyet Fehér Éva, a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának tanársegéde és Szatmáriné Márton Tímea, a Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Óvoda Bocskai utcai óvodájának óvodapedagógusa alkotott meg több éves munkával. Az elméleti megalapozás Éva nevéhez fűződik, míg a gyakorlati megvalósítás Tímeát dicséri. Hosszú kutatás és gyakorlás előzte meg a kedden a Pedagógusképző Karon tartott bemutatót, amely egy vidám és játékos március 15-ei ünnepség volt, ovisok előadásában, népes közönség (főleg egyetemi hallgatók) előtt.

Mint Évától megtudtuk, nem a nulláról kellett kezdeniük az építkezést, mert drámapedagógiai eszközöket természetesen nagyon sok helyen használnak –  de nem óvodások, hanem általános iskolások körében.

– Mindig gondot jelent az óvodában, de az iskolában is, hogyan tudjuk a gyerekekhez kicsit közelebb hozni az ünnepet. Van verselés, szavalás, de igazából nem értik, mi történik. A módszerünk az élményszerű átélést segíti, alkalmazásával nemcsak mesét, hanem bármilyen történetet fel lehet dolgozni – mondta Fehér Éva.

– Ez az egész egy közös interaktív játék, amelyben az óvodapedagógus a mesélő, míg a gyerekek a szereplők, és anélkül, hogy az elejétől a végéig ismernék az egész történetet, kiválóan el tudják játszani az instruálás révén – tette hozzá Szatmáriné Márton Tímea.

Lényegében apró epizódokból áll össze egy ilyen sztori: a sajtónak is bemutatott március 15-ei műsorban például Tímea megbeszélte a gyerekekkel, ki is volt Petőfi (egy kislány újságírót tippelt), mit is akart Kossuth, aztán felvonultak „forradalmazni”, majd míg a fiúk katonának öltöztek (fejükre tettek egy papírcsákót), a lányok kenyeret dagasztottak és sütöttek. Közben az óvónő folyamatosan kérdéseket tett fel, és magyarázott a gyerekeknek, akik szemmel láthatóan nagyon élvezték a játékot.

Mint a módszer kidolgozói hangsúlyozták: nem egy rögzített előadásról van szó, ahol csak az előre meghatározott vonalon lehet haladni. Persze vannak fix pontok, korábban megismert játékok, tréfák, de a gyerekek nem passzív szereplők, hanem alakítják az előadást, improvizálhatnak, közbeszólhatnak és ezzel akár új irányt adhatnak a mesélésnek. Az is előnye a módszernek, hogy csak stilizált, egyszerű jelmezekre és díszletre van szükség, sok mindent a mesélő óvónő szavai nyomán képzelnek el az ovisok.

– Ez egy komplett személyiség-fejlesztés, hiszen a dalokkal, mondókákkal az anyanyelvi nevelést tudjuk segíteni, de a közös játék az erkölcsi, érzelmi fejlődést is támogatja – emelte ki Szatmáriné Márton Tímea.

A dramatikus interaktív mesélés és történetmondás módszerére januárban szabadalmat jegyeztetett be a két kecskeméti szakember. A keddi bemutatót műhelybeszélgetés követte a meghívott óvódapedagógusokkal és egyetemistákkal.