Bemutatták a Szent Imre drámapedagógiai módszereit

Műhelymunkára várták a Szent Imre drámapedagógusai a más iskola módszertan iránt érdeklődő, vagy azt gyakorló oktatóit csütörtök délután. A foglalkozáson az intézmény oktatói megosztották a drámapedagógiával kapcsolatos tapasztalataikat és azt, hogy miként alkalmazzák azt az alsósok és a felsősök oktatásában.

A dráma- és élménypedagógia lényege, hogy a gyerekek szituációk, játékok megtapasztalása útján tanulnak önmagukról, egymásról, vagy a foglalkozás középpontjába állított tárgyról. Horváth Krisztina drámapedagógus és az esemény koordinátora szerint ezek az élmények azt biztosítják, hogy egy adott tárggyal közvetlenebb viszonyba kerül a diák és ezért mélyebben elraktározza a tanultakat. Ez a módszer olyan tanulási helyzeteket is teremt, ami igazodik a csoport aktuális problémáihoz és fejlődéséhez.

A drámapedagógia széles körben alkalmazható a tanórákon is, jelenleg a János Vitézt dolgozzák fel ezzel a módszerrel a Szent Imrében. Nem csak tanórai keretek között tartanak drámajátékot, hanem szakkör, dramatikus játszóházi foglalkozás, élménynapok és ünnepi műsorok formájában is.

A délutánon külön bemutatták az alsós, a felsős és a tanórán kívüli, szakköri drámaprogramokat. Az alsós osztályok minden évben egy keretmese mentén működnek, amely befolyásolja a tanórai játékokat és az értékelést is. Érdekesség, hogy az alsós tanítónénik kiváltották a piros pont–fekete pont jutalmazó-büntető rendszerét. Ezek helyett mosolyokat (mintegy fizetőeszközt) gyűjthetnek a diákok, amelyeket aztán átválthatnak különféle lehetőségekre és gazdálkodhatnak velük. Olyan helyzetben, ami a normál rendszerben fekete pontot ért volna, az itt mosolylevonással jár. Ennek az az előnye, hogy nem bélyegzi meg a tanulót és nem helyezi bele a jó gyerek–rossz gyerek skatulyába.

A pedagógusok általános tapasztalata, hogy a drámapedagógia hatására jobban önállósodnak a gyerekek, erősödik önértékelésük és motiváltabbak a tanulásra, a közösségi szerepvállalásra. Érzékelhetően erősödik a kreatív gondolkodás, mert csökken a szorongás és erősödik az önbizalom. A személyiségfejlesztő hatása még a tanítóra is rásugárzik, aminek folyománya a melegebb légkör, növekvő türelem és a személyesebb megnyilvánulások. A felsősöknél megjelenik az önálló tanulás fontossága, ott egy-egy tantárgy adott témáját segíti feldolgozni a drámázás.

A drámapedagógia módszerével életjáték is készült már az iskolában, amelyben a Z-generációs diákok főként internettel kapcsolatos élményeit, félelmeit, szorongásait dolgozták fel saját életből vett mozzanatokból és gyúrták ezeket színdarabbá. A tapasztalatok alapján felszabadító élményt jelenthet számukra a fontos kérdéseik, életeseményeik ilyen feldolgozása.

A drámapedagógiai műhelymunkán természetesen nem maradhatott el a játék sem: az érdeklődő pedagógusoknak több vicces szituációs gyakorlatot is tartogattak a szervezők.