Új alapokat kapott a közművelődés módszertani központja

– Átalakulóban van a közösségi művelődés. Hol tart most ez a folyamat? – kérdeztük az NMI Művelődési Intézet megyei iroda új vezetőjét.

– A változások korábbra nyúlnak vissza és mindenképpen csak egy folyamat részeként értelmezhetőek – válaszolt Oláh Edit. – Intézményünket érintő változás, ahogy azt már több szakmai fórumon is elmondtuk, hogy 2017. január 1-től már nem költségvetési szervként, hanem gazdasági társaságként látjuk el az országos és területi módszertani feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött közszolgáltatási szerződés keretében. A gazdasági társaság ügyvezető igazgatója Kárpáti Árpád, alapítója és egyszemélyes tulajdonosa pedig a Népfőiskola Alapítvány.

A területet érintő meghatározó jogszabályi változás, hogy a tavalyi évben módosult a feladatellátás alapját képező 1997.évi CXL törvény is, amely a kulturális terület könyvtári, múzeumi és közművelődési területét szabályozza, ezen belül bevezette a kulturális alapellátás fogalmát. A módosítások között szerepel, hogy a törvény pontosítja a települési önkormányzatok kötelező feladatának tartalmát, bevezeti a „közművelődési alapszolgáltatás” fogalmát, valamint meghatározza a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

– Mit kell tudni az új szervezetről? 　

– Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. országos szinten működő, területi szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezet. Feladata a közművelődési alapszolgáltatások megvalósításának módszertani támogatása, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a megyei feladatellátókkal, mintaprogramokat indít, összeköti a partnereket. Küldetése, hogy elősegítse a helyi közösségek létrejöttét, működését, egyben képessé tegye saját érdekeik felismerésére, és az ebből adódó lehetőségek kihasználására. A fő célok tehát alapvetően nem változtak, viszont a helyi adottságokat, sajátosságokat és a lakosság részéről jelentkező igényeket mindig figyelembe kell venni.

– Mi a szerepe a megyei irodának? 　

– A Kecskeméten működő megyei módszertani iroda szakmai-módszertani segítséget nyújt a Bács-Kiskun megyében működő közművelődési intézményeknek és közösségi színtereknek, az önkormányzatoknak, feladatellátó szervezeteknek. Jelenleg, mint új irodavezető éppen azon dolgozom, hogy eljussak a megye minden településére, találkozzam a közművelődési feladatellátó munkatársakkal, feltérképezzem a meglévő erősségeket, a fejlesztésre váró területeket. Irodánk alapvető feladata tehát a települési önkormányzatok közművelődési feladatellátásának segítése, a településeken dolgozó közművelődési szakemberek támogatása. Az ő feladatuk a helyi társadalmi igényekre való hiteles reagálás a kultúra és művelődés eszközeivel. A módszertani segítőké pedig, hogy ehhez megteremtsék a lehetőségeket.

– Van még ehhez elég szakember? 　

– A megváltozott feladatellátás még több szakembert feltételez. Ezért is fogadtuk örömmel a hírt, hogy szeptembertől Kecskeméten is elindul a szakterület önálló képzése a Közösségszervezés alapszak, mely hozzájárul a szakmai utánpótlás biztosításához. Az említett képzés, országosan több egyetemen és főiskolán indul, köztük a Neumann János Egyetemen is. A napokban meghívott vendég volt a kecskeméti egyetem Pedagógusképző Karának nyílt napján Kárpáti Árpád ügyvezető igazgató. Mint elmondta, az újonnan induló képzés azért kapta a közösségszervező elnevezést, mert jelenleg a közösségek vannak a szakma fókuszában. A korábbi közművelődés megfogalmazás helyett ma már közösségi művelődésről beszélünk, mivel sokkal inkább kifejezi azt, amiről a munkánk szól.

– Mi mindent kínál a hétvégi, Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat?

– A rendezvénysorozat egyfajta kulturális kirakat: a közművelődési intézmények, feladatellátók ízelítőt adnak abból, mi minden zajlik a házuk táján. A programok tárháza igen változatos, a művészeti programoktól a kézműves foglalkozásokon át a táncig, a bábozásig, színjátszásig. Az idei közös gondolat, hogy „Helyben van a sokszínűség”. Ez meg is mutatkozik minden településen, ahol az önkormányzati szándék találkozik a közösségeket formáló, építő emberek elhivatottságával, legyenek akár szakmabeliek, akár civilek. A kultúra olyan településeken fejlődik, válik összetartó erővé, ahol felismerték: a gazdasági jólét csak egy szelete annak, hogy egy település élete pezsgő legyen. Ehhez igenis kellenek az élő, a település fejlődését inspiráló, elősegítő közösségek.