Túrával emlékeznek a Don-kanyar hőseire

A résztvevők így tisztelegnek a második világháborús hősi halottak és a frontról hazatérő katonák előtt.

A kecskeméti Molnár János már negyedik alkalommal vállalkozott a túrára barátjával, Garai Károllyal. Ezúttal két napig a Gerecsében és körzetében gyalogoltak körülbelül 40 kilométert a Tardos–Héreg–Bajna–Gyermely útvonalon, természetesen a hetven évvel ezelőtt harcoló katonák bakancsát, posztónadrágját, kabátját viselve és magukon cipelve a korabeli honvédfelszerelést is.

- Károly barátom egy 43M hadipuskával szerelkezett fel, egy teljesen magyar tervezésű és magyar gyárakban készült fegyverrel, amely az akkori kor elvárásainak tökéletesen megfelelt. Az én társam a túrán a szövetségeseink által gyártott MP40 géppisztoly volt, ez nagy számban került harcoló csapatainkhoz. Az egy napra jutó távok idén nem voltak hosszúak, de első nap a fagy, második nap pedig az olvadásból származó sártenger meglehetősen nehézzé tette a végrehajtást – mondta János, aki egyrészt a hősök iránti tiszteletből megy el rendszeresen a túrára, emellett pedig úgy gondolja, a megemlékezésnek ez a módja kicsit jobban átélhetővé teszi a háborúban történteket.

– Érdekes látni, hogy a falvakban-­városokban tartott megemlékezéseken egyre több ember vesz részt. Idén volt a doni áttörés 75. évfordulója, az ott harcoló katonáink nem valami távoli galaxis szülöttei voltak, hanem nagyapáink, dédapáink, akikkel sok esetben még volt szerencsénk beszélni. Érdekesnek tartom a történelmet, mert mindig igazságot szolgáltat. A rendszerváltás előtt ezekről a hősökről nem lehetett beszélni, és most, hetven évvel utána elfoglalhatják méltó helyüket a történelemben. A gyász ideje lejárt, itt az ideje, hogy hősiességükről és helytállásukról emlékezzünk meg – mondta a kecskeméti fiatalember.