Szeméthalmok csúfítják az erdőt

Az 54-es főút, a Matkóra vezető bekötőút és a Csalánosi-csatorna által közbezárt erdőt a természetjárók mellett régóta kedvelik azok is, aki veszélyes hulladékuktól nem éppen szabályos módon akarnak megszabadulni. A főútról az erdőbe kanyarodó utat pár éve nagy betongyűrűkkel lezárták, hogy legalább autóval, utánfutóval ne lehessen beszállítani a szemetet a fák közé. Csakhogy a szemetelők kitartóak. A betonelemek mára megteltek lomokkal, mellettük is zsákszámra hever a papír, műanyag és fémhulladék, de látni jó pár kibelezett tévét, hűtőt és kidobott zománckádat is.

– Megmondom őszintén, kinyílik a bicska a zsebemben, amikor látom ezeket a kupacokat – mondja Tomasák Károly. A kecskeméti Petőfi Vadásztársaság hivatásos vadásza hívta fel figyelmünket az illegális szeméthalmokra, mert úgy látja, szükség van a nyilvánosság erejére, hogy végre történjen valami. A vadásztársaság tagjai korábban összeálltak és összeszedték a szemetet, de mára olyan nagy méreteket ölt az erdőbeli hulladéklerakás, hogy a vadászok saját erejükből nem tudnak ennek gátat szabni (meg hát nem is lenne a feladatuk).

A Pockosnak is nevezett erdőfoltban befelé haladva újabb és újabb szemétdombok tűnnek fel. Tomasák Károly szerint a tilosban utazók új útvonalon, a csatorna felől hordják be a gumiabroncsokat, elhasznált cipőket, ruhákat, háztartási hulladékot, televíziókat. Még egy óriási plüssmackó is szomorkodik a földön. És ami a legérthetetlenebb: műanyag vödörbe összekészített gyújtós.

– A vad kerüli a szemetet, de ha valami megriasztja, képes átszaladni rajta. Egy őznek az éles, kemény tárgyak szétvághatják a lábát, a fertőződésbe bele is pusztulhat – teszi hozzá a hivatásos vadász, jelezve: nemcsak esztétikai problémát jelentenek a hulladékhalmok, hanem ténylegesen veszélyeztetik az állatokat.

A kecskeméti földhivatalban sikerült kiderítenünk, hogy a szóban forgó erdő egy magánszemély tulajdonában van. Többször kerestük a tulajt telefonon, hogy megkérdezzük, tud-e a szeméthalmokról, és hogy egyáltalán mit szól az erdejében folyó illegális hulladéklerakáshoz, de nem értük el.

Magánterületről lévén szó, itt az önkormányzat közvetlenül hulladékelszállítást nem végezhet. A törvény szerint hulladéktól csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen lehet megválni, a környezetet nem veszélyeztetve. Ha valaki illegálisan teszi le szemetét, de nem állapítható meg a személye, akkor az elszállítási és kezelési kötelezettség azt terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot hagyta. Az ingatlanhasználó (tulajdonos, bérlő) akkor mentesül a felelősség alól, ha a valódi szemetelőt a környezetvédelmi hatóság előtt megnevezi, és bizonyítékai is vannak. A környezetvédelmi hatóság – ilyen ügyekben a települési önkormányzat jegyzője – a hulladék elvitelére kötelezi a szemetelőt (már ha kiderül, ki volt az), és bírságot is kiszabhat. A büntetés mértéke függ a hulladék mennyiségétől, de akár a több millió forintot is elérheti.

Veszélyes is lehet a szemetelő

Tomasák Károlynak akadt pár érdekes esete illegális szemetelőkkel. Egyszer Helvécia mellett ült rókalesen, amikor feltűnt egy autó, és a sofőr kirakott két nagy zsákot.

– Úgy gondoltam, megállítom, mégis hogy gondolta ezt. Ha nem lépek félre, simán elüt – idézi fel a majdnem tragikus kimenetelű esetet a hivatásos vadász, aki azt is tanúsíthatja: nem csak városi legenda, hogy néhány tehetős ember is – ki tudja, miért – erdőn-mezőn szabadul meg szemetétől. Tomasák Károly saját szemével látta, ahogy egy idős férfi megállt az 54-es mellett modern Mercedesével, néhány zsák kirepült, és az illető már ott sem volt.