A Seuso-kincs kalandos élete nélkül is csodálatra méltó

Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után hamarosan Kecskemétre érkezik a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató vándorkiállítása. A több mint 1500 évvel ezelőtt a Balaton környékén, valószínűleg a mai Polgárdi közelében élt magas rangú római tisztségviselő, Seuso ezüst étkészlete január 30-án 12 órától egészen február 18-ig tekinthető meg a Cifrapalotában, hosszabbított nyitvatartással, naponta 8–20 óráig.

Kecskemét után Miskolcon, majd végül Nyíregyházán lesz látható a 14 nagyméretű ezüstedény, míg végül elfoglalja méltó helyét a Nemzeti Múzeumban.

A ma ismert adatok szerint a leletet az 1970-es években a helyi kőbányában segédmunkásként dolgozó fiatal férfi találta meg Kőszárhegy környékén, azonban hivatalos bejelentést nem tett. Feltételezhető, hogy a kincs darabjait a illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni, bizonyíték erre azonban nincs, mivel Sümegh József gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel.

A ma ismert darabokat a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A magyar állam soha nem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó tárgyalások eredményeként 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs, összesen 43 millió euró kompenzációs díj ellenében.

– Noha a megtalálás és visszaszerzés körülményei elég kalandosak, és nyilván hozzátartoznak a leletegyüttes történetéhez, de ez a kincs önmagáért beszél. A kriminalisztikával összefüggő részleteket – noha természetesen érdeklik a közvéleményt – felülírja az egész szépsége és értéke, érdekessége. Emiatt érdemes eljönni a kiállításra – hangsúlyozta Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Cifrapalotában tartott hétfői sajtótájékoztatón.

Azt is elmondta, hogy a látogatók egy kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkoznak majd. A fő cél, hogy bemutassák a késő római korszak hatalmi elitjének életét, életmódját, azt, hogy milyen elképesztő gazdagság és műveltség jellemezte őket.

Varga Benedek szerint a Seuso-kiállítás Párizsban ugyanakkora feltűnést keltene és tömegsikert okozna, mint Magyarországon (az eddigi három városban több mint 60 ezren látták a kincset, de fontos tudni, hogy a tárlat zárt ajtós, egy időben legfeljebb 40 látogató tartózkodhat a termekben). A főigazgató kiemelte, három másik hasonló római leletegyüttes van ebből a korból, a Seuso-kincs súlyát (68,5 kilogramm), értékét és esztétikai megformáltságát, igényességét nézve az első a sorban.

Helyben talált ritkaságok is gazdagítják a kiállítást

Dr. Rosta Szabolcs, a Katona József Múzeum igazgatója köszönetet mondott a Nemzeti Múzeumnak a profizmusért és hogy partnerként kezelik a vidéki intézményeket. Bár Bács-Kiskun megye nem túl gazdag római kori leletekben, azért a helyi múzeum több érdekes tárggyal tudja színesebbé tenni a Seuso-kiállítást. Így például a szabadszállási aranydíszes üvegpohárral, amely az 5. század elején kerülhetett a földbe, és egy lefejezett holttest mellett találták. De a látogatók megtekinthetik a tavaly év legnagyobb hazai ásatásán, a Mercedes-gyárnál, egy torzított koponyás hun harcos sírjából előkerült aranycsatokat, arany hajkarikát és rövid kardot is. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester kijelentette: Kecskemét számára egyedülálló és nagy értékű kiállítás következik, melynek a Cifrapalota méltó helyszínt fog biztosítani. Külön örvendetesnek nevezte, hogy gyermekcsoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szerveznek a kiállítás kapcsán.

Be kell jelentkezni!

A 20 fő feletti csoportok a http://muzeum.kecskemet.hu/seuso/ oldalon regisztrálhatnak, az egyedül érkezők, a házaspárok, családok, más kisebb társaságok – a 20/258-18-48-as telefonszámon jelentkezhetnek be.