A kecskeméti lelkésznő útja a kémiától a dicsőítésig

Henrietta gyermekkora nagy részét Budapesten töltötte, Kecskemétre 2017-ben költözött. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezete, akkor még nem sejtette, hogy egyszer lelkész lesz belőle, ugyanis abban az időben kifejezetten a természettudományok, ezen belül a kémia érdekelte. Vegyésznek készült, de mint mondta, nem volt különösebb vágya arra, hogy ezzel foglalkozzon, csak tudta, hogy ebben a szakmában jól el lehet helyezkedni. Miskolcon már egy református gimnáziumba jártam és azért is mentem oda mert akkor már hívő voltam – mesélte Henrietta. Amikor találkoztam a kereszténységgel elkezdett bennem motoszkálni, hogy lehetnék akár lelkész is – folytatta. Mint mondta, ez az érzés erősödni kezdett benne, és akkor megtette a lelkészség felé vezető út első lépését – felvételizett a teológiára. 

Bár édesanyja szavai ott csengtek a fülében, miszerint „csak lelkész vagy zenész ne legyél” – az élet iróniája, hogy ma pont mindkét terület az élete alapját képezi.   

– magyarázta a lelkész. 

Mint mondta, hiszi azt, hogy Isten hívásának és terelgetésének engedelmeskedett amikor a teológiai tanulmányokat választotta, de már akkor is tudta és ennek hangot is adott, hogy ő bizony nem lesz az a jó értelemben vett „klasszikus lelkész”. Érezte, hogy nem fog egy kis faluban heti egyszer prédikálni kedves idős néniknek, tudta, hogy neki más feladata lesz. 

Ahogy egyre jobban megismerte a református egyház szolgálatait úgy világosodott ki számára, hogy a missziós területek és a könnyűzenei, dicsőítő szolgálatok közel állnak hozzá és nagy vágya volt, hogy ezekkel foglalkozhasson.  

Amikor Kecskemétre került, egészen tiszta lappal indulva, bármilyen szolgálatot választhatott. Így lett a fő feladata a könnyűzenei szolgálat és a fiatalok között végzett misszió is. 

A zene fontos az életében

Egy másik terület is fontos számára: ez az Alpha sorozat, aminek a lényege, hogy 11 alkalmon keresztül vacsoráznak együtt olyanokkal, akik nem ismerik Istent de vannak kérdéseik és szívesen beszélgetnek az élet nagy dolgairól. Fantasztikus, befogadó légkört teremtünk és csodás embereket ismerünk meg ezeken az alkalmakon – mondta Henrietta.  

– Természetesen ezeken az eseményeken is fontos szerepet játszik a zene. Olyan énekeket éneklünk, amik könnyen befogadhatóak zeneileg és szövegileg is – magyarázta a lelkész. 

A 90-es évektől folyamatosan vannak gitáros szolgálatok, dicsőítő zenekarok, dicsőítős vagy ifjúsági istentiszteletek. 2018-ban pedig az akkori ifjúsági lelkész Weiner Zoltán a belvárosi esti istentiszteletet ifjúsági Istentiszteletté alakította át. Úgy gondolta, hogy ez az alaklom akkor lesz komfortos és befogadható a fiatalok számára, ha gitárral, zongorával és dobbal modern énekeket énekelnek.  

– Henrietta akkor azt a feladatot kapta, hogy ezekre az alkalmakra szervezzen zenekart. 

Azóta állandósultak az ilyen zenekaros, dicsőítős Istentiszteletek, például a Széchenyivárosi és a Petőfi városi gyülekezetben is van havi egyszer ilyen zenés Istentisztelet – mondta Henrietta. – Mi pedig azóta átalakítottuk a vasárnap esti alkalmat így most már KERT Istentiszteletnek hívják – tette hozzá. 

Mint mondta, ha valaki eljön egy ilyen alkalomra, nem a tradicionális elemekkel találkozik, nincs orgona, nincs palást és nem a 16. századi énekek hangoznak fel – vagy ha igen nem jön rá az ember mert áthangszerelik azokat. A zenészek forgó rendszerben általában havi egy alkalmat vállalnak. Az egészen profiktól kezdve a teljesen kezdőkig mindenki részt vehet, az elvárás egyedül az, hogy szeressék Istent és készek legyenek a gyakorlásra, tanulásra és fejlődésre – magyarázta Henrietta. Sokszor hívunk meg vendég-zenekarokat is, akik színesítik a szolgálatot és ez jó kapcsolódási lehetőség más szolgálókkal is – tette hozzá.  

Henrietta a zenei szolgálatban találta meg a hivatását, de szabadidejében is a zenéléssel foglalkozik leginkább. Így ő valóban elmondhatja, hogy a hivatás számára nem fárasztó, hiszen azt csinálja, amit szeret – amitől ő és mások is jól érzik magukat.