Ritkaságszámba menő dokumentumokat vásárolt a kiskőrösi műgyűjtő

Krámer Iván nyugalmazott alezredes csaknem fél évszázada gyűjti az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó dokumentumokat és relikviákat. Az anyagaiból jó néhány kiállítást rendeztek már Kiskőrösön és más településeken. A katonatiszt megszállottan kutatja a még létező korabeli leveleket, kiadványokat. Februárban felhívta valaki azzal, hogy érdekes levelek vannak a családja tulajdonában, segítsen azok értékesítésében.

A telefonáló nem tudta, hogy valójában a két miniszterelnököt adó Tisza család levelezését adják el. Amikor Krámer Iván meglátta a megsárgult leveleket, azt mondta, vagy mindet odaadják neki, vagy egyet sem vásárol belőlük. Az üzlet létrejött. A leveleket a gyűjtő egy olyan szekrényben őrzi, amelyet Bakóczi Ferenc korábbi polgármester készített.

A gyűjtemény hatalmas, az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló nem került elő idehaza. Hogy miként is maradt fenn, miért nem kallódott el? Azt tudjuk, hogy 1944 telén a szovjet és a román katonák kirabolták és szétverték a geszti kastélyt, amely a Tisza család otthona volt. A könyvek nagy részét elégették, azzal fűtöttek, talán ekkor menekíthette ki a levelezést valaki, véli Krámer Iván. Egybekötötte, és lehet, hogy egy padlás védett zugában 75 évet várt a levélköteg arra, hogy valaki megtalálja.

Az írások nagy része gróf Degenfeld-Schomburg Ilonának (1839–1913), Tisza Kálmán (1830–1902) magyar miniszterelnök (1875–1890) feleségének levelei. Ő Tisza Paulina (1862–1940) nevű leányához írta, aki báró Radvánszky Béla (1849–1906) művelődéstörténész felesége volt. A mintegy ezer darabból álló gyűjtemény 1881 és 1913 között keletkezett, tehát az édesanya haláláig tartott a levelezés. A leveleken keresztül betekinthetünk a Tisza család magánéletébe, a két neves miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István magánemberi portréja is új vonásokat nyerhet a kutatók számára.

Paulinával nemcsak édesanyja, hanem az egész család levelezett, így Tisza Lajos, Szeged újjáépítő kormánybiztosa is, aki a munkájáért grófi címet kapott. Tisza Kálmán volt az a miniszterelnök, aki olyan vezetői politikusi garnitúrát nevelt ki, amely később birtokolta az ország vezetését. A fia, Tisza István ellenezte a világháborúba történő belépést, végül őt lőtték le 1918 októberében a feldühödött katonák.

A hatalmas gyűjteményt a Kiskőrösi Települési Értéktár lajstromozta a napokban. A megyei értéktárba is bekerülhet az anyag. Dr. Hermann Róbert hadtörténész professzor ajánlásával támogatja ezt.