A nemzet lánya társrendezője így látta a sorozat megszületését (videó)

Másfél hete mutatták be az utóbbi évek legnagyobb szabású sorozatát a One Directen. A nemzet lánya társrendezője, a magyar–román származású Cristina Grosan, exkluzív interjút adott az Origónak, amiből kiderült, miért is kívánkozott a vászonra a XIX. századi Csehország Diana hercegnéjének története.

Egy lázadó tinédzser a XIX. századból

A nemzet lánya egy fiatal lány felnövéstörténete, aki lázad, barátkozik, buliba jár, és megszökik otthonról, csak éppen nem most, hanem 1871-ben. Viszont amikor lázad, nem csupán az idősebb generációval száll szembe, hanem azokkal a cseh nemzeti hősökkel is, akik a mai Csehország alapjait megteremtették, és akikről ma utcákat, tereket neveznek el, illetve akiket a tízezres cseh koronán is ábrázolnak – árulta el Cristina Grosan.

Az ötlet Lucie Vaňková forgatókönyvírótól származik, ő talált rá Zdeňka történetére. Amikor először meséltek nekem erről a történetről Matěj Chlupáček és Maja Hamplová cseh producerek, egy fiatal lány nagyon sajátos felnövéstörténete fogott meg.

Karel Havlíček Borovský a csehek számára olyan jelentős személyiség, mint a magyaroknak mondjuk Kossuth Lajos. Egy történelmi alak, akiről minden cseh diák tanul az iskolában. Mégis kevesen tudják, hogy volt egy lánya, aki bár nagyon fiatalon, 24 éves kora előtt meghalt, élete tele volt fordulatokkal. A kor politikusai a Nemzet Lányát akarták faragni belőle, hogy példaképként állítsák a cseh nők elé, miközben ő csak a fiatalságát szerette volna megélni. A nyilvánosság előtt kellett felnőnie úgy, hogy mások diktálták a szabályokat. Ezt a belső feszültséget és kettősséget szerettük volna átadni a nézőknek – mondta a társrendező.

Megannyi érzelem ötvöződik a karakterben

– fogalmazott az interjúban Grosan, aki elmesélte az is, hogyan alkották meg a sajátos Zdeňka-verziójukat.

A valóságban a történet több mint 16 évet ölel fel, de a mi sorozatunk másfél évet fog át. Teret adtunk a fikciónak, miközben igyekeztünk megőrizni mindazt, amit a valódi karakter esszenciájának gondolunk. Ahogyan a valóságban, úgy a sorozatban is Zdeňka naiv, és elfogad egy ajánlatot a politikusoktól, akik kiemelik őt a szegénységből, lehetőségeket biztosítanak számára, de cserébe elvárják, hogy élete nagy döntéseiben ők irányítsanak. Zdeňka beleszeret egy lengyel báróba, aki az Osztrák–Magyar Monarchiában szolgál katonaként, ami egyáltalán nem tetszik a cseh politikusoknak. Későn döbben rá, hogy mindezért a szabadságát adta el, így érthető módon próbálja visszaszerezni és érvényesíteni szabad akaratát. Ebből a szempontból akár egy feminista olvasata is lehet a történetnek, hiszen a fiatal lány követeli, hogy a férfiak is komolyan vegyék őt és az életét, ami egy nagyon ösztönös reakció – mutatott rá.

Humor, irónia és váratlan fordulatok

1870-as években járunk a sorozatban. Zdeňka valódi története kiindulópontként szolgált számunkra, de mi egy kicsit másképp szerettünk volna mesélni erről az időszakról, kortárs szemlélettel, humorral, iróniával és váratlan fordulatokkal. Egy nagyon ismert korszakról készítettünk sorozatot, amiről mindenki tanul a gimnáziumban, a cseh nemzeti ébredésként maradt meg a történelemben – mondta a társrendező. Az 1867-ben, Deák Ferenc elképzelései alapján megvalósult kiegyezés eredményeként jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia, és a csehek is egy hasonló megoldásra vágytak. Először nekem, mint erdélyinek, alaposan meg kellett ismernem a cseh történelmet. Ezt követően a színészek is mélyen beleásták magukat az adott karakterek valós élettörténetébe, a rendezőnő számít arra, hogy:

„Nem kell messzire mennem, hogy kapcsolódási pontokat találjak”

Azzal kapcsolatban, hogy hogy jut el egy magyar–román rendező odáig, hogy egy cseh történelmi sorozatot készítsen, Grosan Cristina elmondja az interjúban, hogy az általa már ismert casting director, Maja Hamplova hívta fel, hogy producere lesz egy sorozatnak, amely a CANAL+ első saját gyártású produkciója lesz Csehországban.

Bár már van egy rendező Matej Chlupácek személyében, Maja rám is gondolt, mert úgy érezte, a kettőnk munkája jól kiegészítené egymást […] ez egy nagyon cseh történet, de ha belegondolok, aradi lányként nem kell messzire mennem, hogy kapcsolódási pontokat találjak – hiszen mi is a  hiszen mi is a Magyar–Osztrák Monarchia részei voltunk 1871-ben – mutat rá a rendező.

Mint mondja, A nemzet lányával egy romantikus vígjáték-drámát szerettek volna létrehozni, amely friss szemlélettel közelít a történelmi témához.

A nemzet lánya előzetese itt tekinthető meg:

Az interjú IDE KATTINTVA folytatódik!