Bakos István kapta idén a Bethlen Gábor-díjat

Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke a trianoni szerződést olyan „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezte, amelyet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és nyereségvágyból követtek el. A kísérlet azonban sikertelennek bizonyult

– jelentette ki.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a „nemzetgyilkossági kísérlet” miatt a magyarokban kialakult egy „egészséges veszélytudat”, és ez vezérel minden megemlékezést, koszorúzást.

Lezsák Sándor azt mondta, hogy Trianon idején elsősorban a tőke mozdította előre a fejlődést, Magyarországon azonban a szerződés miatt a tudás és a tehetség szerepe erősödött fel, ezek szolgálatába álltak a különféle mozgalmak.

Bakos István a BGA egyik szervezője volt – emelte ki az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette, hogy az alapítvány működése az 1990-es évektől teljesedett ki.

Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy az Országház a Trianon előtti Magyarország építészeti-szellemi csúcsteljesítménye. A Kárpát-medence különböző magyar területeiről hoztak nyersanyagokat a kivitelezéshez – jegyezte meg.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) első elnöke, a BGA kurátora arra kérte a magyarokat, ne hitessék el magukkal, hogy nekik nincsenek támogatóik Nyugat-Európában.

Azt mondta, hogy a két világháború között sok jeles politikus és újságíró megszólalt a magyar revízió érdekében. Kormány- és államfők kevésbé, holott mindenki tudta, hogy olyan aljasságot követtek el Trianonnal, amelynek következménye újabb háború lesz – jelentette ki.

Meg kellene szólítani a magyar ügy nyugati támogatóit

– hangoztatta Bíró Zoltán.

Amikor a BGA-ban díjakat szavaznak meg, mindig törekszenek rá, hogy külföldi kitüntetett is legyen – közölte.

Az MDF első elnöke hangsúlyozta, hogy a történelemben semmi sem végleges. Sem örök barátság, sem örök gyűlölködés nincs két ország között – vélekedett.

Méltatásában Házi Balázs történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum munkatársa, a BGA titkára azt mondta, hogy

Bakos István lételeme a magyarság szolgálata.

A művelődéskutató szívét-lelkét adta, hogy a BGA létrejöhessen, és a nemzet javára működhessen – fűzte hozzá.

Bakos István sok tisztségében munkálkodott közvetlenül a haza javára. Nemzetépítő munkáját mindig ugyanazzal a lelkesedéssel végezte

– hangoztatta.

Gondolatai körlevelek formájában egyszerre jutnak el Székelyföldre és Melbourne-be, Amerikába és Kárpátaljára – mondta Házi Balázs. Hozzátette, hogy a művelődéskutató tarsolyában mindig akad megvalósítandó ötlet.

A BGA titkára jelezte, hogy

a Bethlen Gábor-díjat olyanok kapják, akik kiemelkedően szolgálják a magyarságot. Bakos István mindig kereste a kapcsolódási pontokat azokkal, akik a magyar ügyért akartak tenni

– fűzte hozzá.

Borítókép: a Bethlen Gábor-díj kitüntetettje, Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezője, szervezője az elismerés átadása után az Országházban a nemzeti összetartozás napján, 2021. június 4-én