A nagyböjtről szól a Kossuth rádió kora reggeli műsora

A Kossuth rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak.

A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyven napos nagyböjt a hagyományos paraszti kultúrában az általános elcsendesülés időszakának számított.

Tilos volt lakodalmat tartani, mulatságot rendezni, egyes családokban pedig még a füttyszót és a hangos beszédet is kerülték – fogalmazott Csermák Zoltán, a Hagyományok Háza munkatársa.

Sok paraszti közösségben, a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztottak, még tejneművel sem éltek. Gyakoriak voltak a nagyböjtben tartott egyházi missziók, amelyeken kiküldött papok celebráltak. Ilyenkor a híveknek illendő volt gyónni és áldozni, az egyházi szentségek felvétele előtt pedig a haragosoknak ki kellett békülni, és egymástól bocsánatot kellett kérni.

Egykor az egész Kárpát-medencében elterjedt volt a negyvenölés szokása. Aki betartotta előírásait, az negyven napon át csak napjával egyszer étkezett, emellett a böjti péntekeket veszteglésben, azaz hallgatásban töltötte.

Nagyböjtben a szórakozási tilalmak mellett is kialakultak hagyományos játékok, elsősorban az ifjúság körében.

Ipolyságban a mancsozás volt a lányok és legények csoportos böjti szórakozása. A cifrán díszített mancsozóbotot – amellyel a játék során egy magasba dobott golyót kellett eltalálni – a legények faragták szívük választottjának. Galga mentén ez idő tájt készítették fiatal fiúk a T alakban összerótt gerendákból álló kutyasutut. A forgó alkalmatosságot két legény addig pörgette, amíg a rajta ülők el nem szédültek.

A leányok legismertebb böjti játéka a körben járt tánc, a karikázás volt, amelyre a tánctilalom nem vonatkozott.

A néprajzkutatás szerint ez a szokás a fiatal lányok felnőtté avatásának archaikus rítusát hordozza magában. Általánosan elterjedt volt a Kárpát-medencében, hogy böjti vasárnapokon az ifjú leányok és legények közös énekléssel, egymás kezét fogva vonultak végig a falu utcáin. Ha az időjárás megengedte, akkor több megállót is tartottak, és ügyességi vagy párválasztó játékokkal szórakoztatták magukat. Ilyen volt pl. a sajbózás is, amely során a legények karikát tüzesítettek, azt botjukra tűzték, majd egy suhintással elhajították, miközben kimondták jövendőbeli párjuk nevét.

A műsorban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei, falusi vonósbandák muzsikája szól.

Borítókép: böjti karikázó tánc