2020.06.05. 09:42
Virtuális kiállítással várja az érdeklődőket a Skanzen és a Nemzeti Múzeum
A különleges tárlatokat a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára állították össze.
A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én.
Forrás: MTI
Fotó: Mohai Balázs
Amikor minden más lett. Élet a nagy háború alatt és után címmel online kiállítás nyílt csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Facebook-oldalán.
A Skanzen Észak-Magyarországi falu tájegységében található Magtárban megvalósult tárlat egyelőre online formában tekinthető meg.
Fotók, levelek, dokumentumok, naplók, korabeli tárgyak, frontemlékek és műalkotások között barangolhatnak az érdeklődők.
A virtuális kiállítótér segítségével anélkül ismerhető meg a korszak, hogy kilépnénk az otthonunkból – áll a múzeum csütörtöki közleményében.
Az új kiállítással nyitja meg a múzeum a Határtalan Skanzen tematikus évet, amely a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségét hozza közelebb az érdeklődőkhöz.
A Skanzen Magtár 900 négyzetméteres kiállítótere a valóságban három szintből áll. Ezt a látványt adja vissza 3D-ben a múzeum virtuális kiállítása.
A tárlat személyes és közösségi történeteken keresztül mutatja be azokat a változásokat, amelyek a paraszti életforma átalakulásához vezettek az első világháború alatt és után. A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak.
A kiállítás alapszínei, a szürke és a vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek
– áll a tárlat ismertetőjében.
Mint írják, a sokmilliós emberveszteség mellett, amelyet a háború és a spanyolnátha okozott, olyan innovációk jelentek meg, amelyek beépültek a mindennapokba. Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter a papírzsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra. Az emlékezetkultúrába pedig olyan tárgyak kerültek, amelyek először a propaganda részét képezték, később viszont háborús emléktárgyakká váltak.
Az online kiállítás felületén háttérinformációkat kaphatunk a tárlat altémáiról: a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről.
Az Amikor minden más lett. című virtuális tárlat része a hatartalan.skanzen.hu projektoldalnak, ahol hamarosan még több tartalommal várják az érdeklődőket.
A látogatók első világháborús adatbázisban kutathatnak, valamint interaktív térképen fedezhetik fel, hol milyen emlékművet emeltek az első világháborúban elesett hősöknek.
A kiállítás kurátora Kloska Tamás, Tömöri Szilvia és Sári Zsolt. A virtuális kiállítás látványtervét és dizájnját a Play Dead Kft. készítette.
Virtuális fotógaléria nyílt a Nemzeti Múzeum honlapján
Összetartozás éve virtuális fotógaléria címmel az 1920-ban elszakított országrészek kulturális és művészeti értékeit bemutató fényképekből nyílt virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) honlapján csütörtökön, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.
Varga Benedek, az MNM főigazgatója az online megnyitón felidézte, hogy 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar nyelvű, magyar etnikumú lakosságának egyharmadát.
„A történészek, politikusok és a közélet azóta is vitatkozik azon, hogy az ország vagy a nemzet vesztése volt-e nagyobb csapás Magyarország számára”
– tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a nemzeti múzeum számára a hányattatások már korábban elkezdődtek: 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román csapatok el akarták hurcolni a nemzeti múzeumból azokat a műkincseket, amelyek Erdélyhez, a későbbiekben Romániához kerülő területekhez tartoznak. Szerencsés módon Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a megszálló román királyi haderő kifossza az intézményt. A múzeum gyűjteményei azóta is egyben maradtak – emelte ki Varga Benedek.
A főigazgató szerint a románok szándéka ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum milyen szerepet tölt be a Kárpát-medence történetben, milyen szimbolikus jelentőséggel bír gyűjteménye a Kárpát-medence népei és nemzetei számára. Az intézmény 218 éve gyűjtött kollekciói a Kárpát-medence egészének a kultúráját, a civilizációját és a művelődését jelenítik meg – emelte ki.
A múzeumban őrzött kincsek elsősorban a magyar történelemhez kötődnek, ugyanakkor a magyar királyság története számos nemzetnek és népnek adott otthont és ezeknek a története is feltűnik a gyűjteményben.
Az Összetartozás éve virtuális fotógaléria láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.
A kiállítás július 9-ig tekinthető meg hetente frissülő tartalommal a www.mnm.hu oldalon.
Borítókép: a Magyar Nemzeti Múzeum az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én
Trianon 100
- Szili Katalin: a trianoni békediktátumra mindig emlékezni kell
- Egy régi világot mutat be a délvidéki Cirkalom táncegyüttes (videó)
- Trianon nem egy nap a magyarság történetében
- Kövér László: a múltunk nemcsak kötelez, hanem erőt is ad
- Nézze meg nálunk Böjte Csaba Facebookról letiltott videóját!