2020.02.02. 12:51
Visszatért Bornemisza drámája a Térszínházba
A Bornemisza Péter által 1558-ban lefordított drámát Bucz Hunor vitte ismét színpadra.
Fotó: Ripka Dániel
Merész vállalkozásnak tűnhet egy XVI. századi magyar szakrális drámát eredeti szövegkönyv szerint színpadra vinni, de Bucz Hunor rendező meg merte tenni, mi nézők pedig egy felejthetetlen színházi élményt nyertünk. A Magyar Elektra előadásán jártunk a Térszínházban.
Az ógörög mitológia egy gyöngyszemét dolgozza fel Szophoklész Elektrája, amelyet Bornemisza Péter 1558-ban lefordított, kiegészített és a korszellemnek megfelelően átírt. A pogány elemek helyett a keresztény erkölcs került előtérbe, és új karakterként Parasistusban testesülnek meg a török térnyerés idején megjelenő haszonlesők. Bornemisza születésének 485. évfordulója alkalmából Bucz Hunor ismét színpadra vitte a darabot, a Térszínház társulatával.
A trójai háború után járunk, Agamemnón király győztesen tér haza, de ennek nem mindenki örül, a hitvesi ágyban már átvették a helyét. Felesége, Clitemnestra és szeretője Aegistusz azonban nem éri be ennyivel, a trón is kell nekik, ezért meggyilkolják. Itt veszi fel a fonalat a Magyar Elektra, igazi családi drámaként bővelkedik izgalmakban és fordulatokban.
Elektra szerepében Papp Annamária átérezhetővé teszi a félárván maradt lány belső, és családjával folytatott küzdelmét, végig követhetjük, miként szül bosszúvágyat benne sérült igazságérzete. Az archaikus nyelvezettől Bornemisza korában érezhetjük magunkat, de a hangulatot lekövető elektronikus zene nagyon is maivá teszi a darabot, egészen sajátos atmoszférát teremtve a színpadon.
Ó ki nagy bűn édesatyádrúl elfeledkezned, és a te dögös anyádnak szolgálnod! Nem ezt fogadtad vala énnekem, hanem mindenben együtt keseregnél velem; nem hogy atyám mellett támadnál, lám te is reá voltál – mondja Elektra csalódottan húgának, Chrisotemisnek. A dramaturgiailag remekül komponált párbeszédek során kirajzolódik a karakterek jellemképe, a mindvégig hiteles színészi játék pedig a darab végére eléri, hogy a néző is elégtételre vágyjon.
Bucz Hunor rendezése igazolja, hogy érdemes visszanyúlni nagyjainkhoz, és a port alaposan letörölve újra színpadra vinni az egykori remekeket. Még csak posztmodern panír sem kell rá, mert tökéletesen működik, úgy, ahogy van.
Borítókép: Elektra és Oresztész, valamint a Mester. Elektra: Papp Annamária, Orestes: Kovács Ákos, Mester: Téglás Márton.