A kőszegi szőlő jövéssel és a kékfestéssel bővült a Magyar Értéktár

A kőszegi szőlő jövés, a szőlőhajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány: minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket, mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik mondta sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter.

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány.

2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg.

A tárcavezető elmondta, hogy a magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges.

A működő és átmenetileg szünetelő kékfestőműhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik.

A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet Mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek – tette hozzá.

Nagy István elmondta, hogy napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. A miniszter szerint fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a döntéssel két élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba.

A hétfői bővítéssel 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.

Borítókép: a Szőlő Jövés ünnepe Kőszegen