Ő volt a sárkányok magyar királya

Aki beleássa magát Nopcsa Ferenc báró élettörténetébe, az fel nem foghatja, mind ez idáig miért nem készült film a XX. századi kalandorról. Nopcsa báró ugyanis nem vesztegette az idejét azzal, hogy élje az erdélyi főnemesek hétköznapjait;

ehelyett világraszóló felfedezésként kiásta a Hátszegi-medencéből a kréta kori ősgyíkok, az erdélyi sárkányok csontjait

- írja könyvajánlójában a Magyar Idők hasábjain Margittai Gábor.

A világhírű Nopcsáról a Szépmíves Kiadó gondozásában jelent meg a Sárkányok magyar királya című kötet Gyurkovics Györgyi szerkesztő munkájának köszönhetően. Margittai a könyv ismertetése előtt a különleges életű báró történetét eleveníti fel: mint írja, Nopcsa „a világon elsőként járta be Észak-Albánia hegyvidékeit, ahol a török hadsereg és bérgyilkosai állítottak neki kelepcét, s csaknem Albánia királya, „Európa nagy fegyveres gyermekeinek” uralkodója lett. A nagy háborúban román pásztornak öltözve kémkedett a Monarchiának Erdélyben és a Kárpátokon túl, ezért a megszálló román hadsereg Budapesten életre-halálra kereste. 1920-ban aztán csaknem halálra verték kastélyánál felhergelt cselédjei – hogy ezt az életutat titkárának-fiúszerelmének meg-gyilkolása, majd az eszelős öngyilkosság zárja le.”

Margittai cikke szerint nem csoda, hogy ennek a „tragikus Rejtő Jenői-figurának” az utókor alkotói közül kevesen tudnak ellenállni.

Mint írja, Gyurkovics könyve „a báró naplói és levelei alapján, az életút és -mű mély és elkötelezett ismeretével állított össze egy magával sodró, a „sárkánycsontokat” rejtő Hátszegi-medencétől a forrongó Balkánon át a megsemmisülésig kalauzoló, letehetetlenül izgalmas” mű – műfaját meghatározni ugyanakkor korántsem egyszerű.

Mint arra az ajánló felhívja a figyelmet, a Szépmíves kiadó báró Nopcsa Ferencet tünteti fel szerzőként a könyv borítóján, a hátsó borító ismertetőjében pedig emlékiratként határozza meg a szöveget. A szerző az előszóban azt írja: a tiranai múzeumban található – de leginkább geológiai, néprajzi bejegyzéseket tartalmazó – naplók alapján „első szám első személyben írtam a könyvet, önéletrajzát kiegészítve tényekkel”. „A bökkenő csak az, hogy nem derül ki, melyek a szikár önéletrajzi elemek, és melyek a kiegészített tények” – mutat rá cikkében Margittai Gábor.

Mindennek eredményeképpen azonban egy remek, de hibrid szöveg jött létre, regényes (ön?)életrajz.

A könyvajánló szerzője azonban szívesen látna mindemellett egy kritikai kiadást is a Tiranában őrzött naplóból. „Hiszen így nem választható le, mit tett hozzá az irodalmi igényű szerző, mivel töltötte ki az életrajz fehér foltjait, és mikor szólal meg a könyv gyötrődő hőse. Hogy mi a fikció, és mi a hiteles. A tájékozódást nem segítik a – feltehetően – Gyurkovics Györgyitől származó, a szövegbe keretes anyagként iktatott versek sem, amelyek <<nem műfordított munkák, csupán hangulatjezések>>” – fejti ki a cikk írója, aki mindazonáltal elismeri: „Aki regényes életrajzként olvassa, annak kiváló olvasmány. Aki viszont hiteles életrajzként olvasná, az tanácstalan marad.”

Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok magyar királya. Írta és szerkesztette: Gyurkovics Györgyi. Szépmíves Kiadó, Budapest, 320 oldal. Ára: 3990 forint