Eddig kiadatlan kéziratok és interjúk által ismerhetjük meg jobban Kertész Imrét

A Kertész Imre Intézet igazgatója, Hafner Zoltán pénteken kiemelte: az intézet internetes oldalán (kerteszintezet.hu) közzétett, folyamatosan bővülő digitális tudástár az „ismeretlen Kertész Imrét”, a pénteken 89 éve született író életrajzát, műveit és korabeli fogadtatásukat igyekszik bemutatni túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével. A tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a fővárosi önkormányzattól 600 millió forintért megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti, 1910-ben épült, hosszú ideje lakatlan villaépület felújítása megkezdődött, a tervek szerint 2019 végére készül el. Az épület eredeti pompájának visszaállítása mellett kialakítanak egy konferenciatermet, valamint kutatói lakások is épülnek – fűzte hozzá.

A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. A szerző kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.

Hafner Zoltán felidézte: a megállapodás értelmében az intézethez került mintegy 10 ezer oldalnyi elektronikus fájl formában őrzött kézirat, Kertész Imrének az 1940-es években írt újságcikkei, valamint az író első feleségének és édesanyjának hagyatéka is.

Jelenleg az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg – hangsúlyozta az igazgató.

Kiemelte: eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését, fordítását is.

Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését, eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve – mondta Hafner Zoltán. Hozzátette: az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.

Kitért arra is: az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását, összeállítva egy 1700 tételes bibliográfiát. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából.

2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954-1990)vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években – hangsúlyozta Hafner Zoltán.