Kemény János és Wass Albert öröksége

2018.08.10. 21:12

Már látható a Tiltott kastélyok című dokumentumfilm-sorozat új része

Margittai Gábor és Major Anita sorozatának új epizódja a Kemény család marosvécsi rezidenciájáról, a családnak a román állam elleni, magányos küzdelméről szól: kiderül, milyen sors vár a kastélyra, amely a két világháború között az erdélyi magyar irodalom menedéke volt.

A Kemény várkastély kapunyitási ünnepsége 2014. november 8-án.

Forrás: MTI

Fotó: Boda L. Gergely

Margittai Gábor és Major Anita a 2000-es évek elején kezdte feltérképezni és összegyűjteni a Kárpát-medencei magyar történelmi családok sorstörténeteit, kifejezetten a határon túli szórványterületekre összpontosítva. A hajdani Felső-Magyarország Szepes és Sáros vármegyéjében kezdték meg kutatásaikat, az elmúlt években pedig Erdélyre össz­pontosítottak.

Tiltott kastélyok című projektjük kifejezett célja, hogy minél szélesebb körben, minél több nemzedéket megszólítva, a modern médiumok eszközeivel tájékoztassák az anyaországi és a külhoni magyarságot.

Könyvvel (Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében), hasonló című multimédiás vándorkiállítással és az interneten is megtekinthető dokumentumfilm-sorozattal mutatják be az egyszerre példaszerű és drámai erdélyi főnemesi harcot, amely igazolja, hogy társadalmi és etnikai szórványhelyzetben is van lehetőség a reménytelen helyzetek visszafordítására – írja a Magyar Idők, melynek felületén először láthatóak a filmsorozat epizódjai.

Hogyan lehet egy elmegyógyintézetet „visszafoglalni”, és kifordítani egy reneszánsz várkastélyt – Erdély egyik legszebb és legzordabb várkastélyát – a „bőréből”, és visszaadni a hely művészi, irodalmi, humanista szellemét? Hogyan lehet Erdély legnagyobb és legszeretetreméltóbb mecénásából „horthysta-fasiszta hazaáruló” és mészégető a marosvásárhelyi vasútállomás melletti építési telepen? Kik és miért rombolják Wass Albert marosvécsi síremlékét évről évre, és

miért nem kerülhetett méltó helyére a „kánonban” Kemény János báró író és színházteremtő?

Az ősi erdélyi főnemesi család, a Kemény-família marosvécsi várkastélya számos kínzó kérdést vet fel, és olyan feszültségekkel terhelt, amelyek átjárják a térséget: a Felső-Maros mentét is. Innen toborozták 1990 márciusában a feltüzelt román parasztokat, akik betörtek Marosvásárhelyre, hogy pogrommal félemlítsék meg az anyanyelvi oktatást követelő magyarságot.

És Maros megye a legveszedelmesebb frontvonal a XXI. század Romániájában, ahol a politikai hatalom mindent megtesz azért – akár kommunista koncepciós perek felmelegítésével –, hogy visszafordítsa, ellehetetlenítse a jóvátételt – írják a film készítői a Magyar Idők hasábjain.

Az NMHH Médiatanácsának támogatásával készült filmsorozat első része " target="_blank" rel="noopener">a Fugadi Bánffyakkal , a második az Uzoni Mikesekkel foglalkozott,

s mostani, új epizódja bemutatja Kemény János leszármazottainak magányos küzdelmét a nagyapa rehabilitációjáért, kastélyukért, erdőbirtokaikért –

miközben Románia igyekszik háborús bűnösség vádjával visszaállamosítani a már visszaadott ingatlanokat.

Borítókép: A Kemény várkastély kapunyitási ünnepsége 2014. november 8-án. Forrás: MTI / Boda L. Gergely

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!