„Rávésődtél belső homlokomra”: születésnapos a legköltőibb édesanya

Május 30-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Mezey Katalin, aki az irodalmi élet infastruktúrájában és a kultúra szövedékében is az összetartás mestere, noha – az MMA róla készített portréfilmjének leírása szerint – „élettörténete a szocialista rezsim kultúrpolitikája által gúzsba kötött, tehetséges nemzedéktársai története is egyben.”

„Én vagyok Mezey Katalin,

A fényképeim is engem mutatnak.

Én tetőtől talpig én vagyok

Ameddig lenni hagynak”

(Azonosítás c. vers – részlet)

„Sajátosan nőies, de nem érzelmes líra az övé” – írja róla G. Komoróczy Emőke a Kilencek költőcsoportról szóló kötetében. Mezey Katalin a Kilencek tagjaként szerepelt a Nagy László előszavával megjelent, legendássá vált Elérhetetlen föld című antológiában (1969), melyért 2009-ben a többi szerzővel együtt Bethlen Gábor-díjban részesült. Újra meg újra c. verseskönyvével elnyeri a Füst Milán-díjat (1985), melyet Weöres Sándortól vehetett át.

Lírája mindinkább meditatívabbá válik; a személyes létezés kérdéseire is egyre inkább ontológiai szempontból felel, ugyanakkor a mindennapiságban elvegyülő, tőle mégis távolságot tartó látásmód adja Mezey Katalin lírájának sajátosan egyedi ízét-zamatát – írja G. Komoróczy Emőke.

Mezey Katalin: Válasz

„A lét sok aljas kényszerét”?

Legjobban azt szeretem benne.

A reggel híg üveg-kezét.

Fedőt tenni a kihűlt tejre.

Összesöpörni a hamut.

Válogatni a szennyes ruhát.

Keresgélni a konyhapénzt.

Írni, széthagyva a szobát.

A lekvárt fölmosni a kőről.

Szénporban a brikettet keresni.

Kormos arccal befűteni.

Villámot, dörgést félve lesni.

Tyúkólat takarítani.

Meszelni szaros léceket.

Legjobban ezt szeretem benne,

hogy engedi. Hogy élhetek.

Drámái, mesejátékai és gyermekversei közös jellemzője a mély tisztaság, az a fajta kreativitás, mely a gyermeki-szürreális látásmódot a felnőtt gondolkodással ötvözi úgy, hogy nem elriaszt az élettől, hanem bizakodást szít az olvasóban, legyen akár fiatal, akár éltesebb korú. A mese, meseregény (Csutkajutka meséi, 1983; Kivala Palkó Nemlehet országban, 1987, 1999) nyelvén nagyon is felnőtt dolgokat közöl. Kiss Benedekkel, Utassy Józseffel közösen kiadott gyermekvers-kötete (Furcsa világ, 2001) a rímek – ritmus – képi világ varázslatával egy transzcendentális, magasabb valóságba enged bepillantást.

Férje a 2016-ban elhunyt kiváló író-költő, Oláh János volt, akivel három gyermekük született: Lackfi János költő, Oláh Katalin és Oláh Mátyás László szobrászművészek.

„Az emlékezet borostyánkövében

nekem ma is az vagy, aki voltál.

Noha tudom – tudnom kellene -

hogy más lettél, változtál, alakultál.

Ahogy változtam én is. Jóllehet,

mint szakadt filmen az utolsó kocka,

hogy kényszerűen megállt a kép veled

rávésődtél belső homlokomra.”

(Zárójel c. vers – részlet)

Irodalomszervezői munkássága is megkerülhetetlen. Kezdeményezte az Írók Szakszervezete létrehozását, melynek 1987 és 2008 között titkára volt. 1989 óta tagja az Írószövetség elnökségének, 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának vezetője.

G. Komoróczy Emőke így jellemzi Mezey Katalint: „Irodalmi életünk egyik legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége. Bátor felszólalásai különböző érdekvédelmi fórumokon, az íróközösség érdekeinek rendíthetetlen képviselete, szervezői képességei kiemelt helyet/szerepet biztosítanak neki az irodalmi közéletben. Gondoskodó és mindenkire figyelő női-asszonyi erényei e szerepvállalásban is megnyilatkoznak: a közösséget összefogni – s nem széttagolni – kívánó igyekezete teszi alkalmassá a szellemi ”önvédelem„ szervezésére. Nem törekszik ”férfibabérokra„, nem akar ”férfiasan lehengerlő„ lenni; egész tevékenységében – éppúgy mint életművében – ez a nőies, összefogó hajlam dominál. Ez biztosít számára külön rangot nő-költőink, költőnőink sorában.”

Mezey Katalint az Írószövetség dísztermében köszöntik születésnapja alkalmából május 31-én. Többek között olyan alkotótársak ünnepelnek a költőnővel, mint Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Lackfi János költő, az ünnepelt fia, Szőcs Géza (PEN), Jánosi Zoltán (Magyar Napló) vagy Kiss B. Attila (Magyar Művészeti Akadémia).

Borítókép: Mezey Katalin. Forrás: MTI / Mónus Márton