2023.07.29. 15:25
A GVH elnöke szerint is magasabb árrést hozott az árspekuláció (videó)
Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, van alapja a kritikáknak, a jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából is nyerészkedésnek vagy árspekulációnak tűnhet.
Borítóképünk illusztráció
Forrás: Shutterstock
Fotó: Kzenon
– A nagy élelmiszerláncok olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmiféle alapja nincsen – mondta pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a multik lényegében árspekulánsként viselkednek.
Ennek kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét.
– Van alapja a miniszterelnök úr kritikájának. Múlt év ősze óta kiemelt figyelmet fordítunk az élelmiszerpiac folyamatainak feltárására, valamint az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára – közölte Rigó Csaba Balázs.
A szervezet vezetője emlékeztetett arra is, hogy július elsejétől működik az online árfigyelő rendszer, amely az első huszonhat nap tapasztalatai alapján eddig legalább két százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez.
A versenyhivatal vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei első fél évben két gyorsított szektorvizsgálatot tartottak a tej és tejtermékek, valamint a tartós élelmiszerek piacain.
– Az ellenőrzések igazolták, miszerint a kiskereskedelem szereplői törekedtek arra, hogy az egyes élelmiszerekre átmenetileg bevezetett, szociális támogatásként működő árstopok miatt felmerülő veszteségeiket csökkentsék. Mégpedig úgy, hogy az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak – ismertette a hivatal elnöke.
Rigó Csaba Balázs elmondta azt is, hogy az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtak példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma – az indokolható költségeket meghaladóan – növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben. A vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt. Azaz: a tartós termékeken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni a múlt évben.
– A jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember úgynevezett profit hajtotta inflációról beszél – hangsúlyozta a versenyhivatal vezetője.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
