A magyar gazdák munkáját méltatták a Magosz közgyűlésén

A magyar gazdák elkötelezettsége, szorgalma és tehetsége a hazai agrárium aranytartaléka. Ezt megtapasztalhattuk a mögöttünk hagyott évtizedben, különösen az elmúlt években, a koronavírus okozta veszélyhelyzetben

– fogalmazott köszöntőbeszédében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közgyűlésén, amelyről a szaktárca közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Farkas Sándor szólt arról, hogy a gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezet a rendszerváltás óta töretlenül dolgozik azért, hogy a magyar vidék megerősödjön, s ezáltal megőrizhessük, és unokáinknak örökségül hagyhassuk az agráriumhoz kötődő hagyományainkat, nemzeti kultúránkat.

A szövetség élteti a Kárpát-medencei magyar gazdaösszefogást is, így erősítve az összetartozást. Ebben a stratégiai feladatban az Agrárminisztérium a Magosz mellé állt. Ez az összefogás közös érdek: nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga – fogalmazott.

Az államtitkár szerint a Magosz munkájának és elkötelezettségének sikerét jól mutatja, hogy mára a magyar agrárgazdaság motorjává vált, megkerülhetetlen szervezetté, amelynek céljait a kormány is támogatja. A miniszterhelyettes szavai szerint a kormány akkor is számíthat a szövetség munkájára, amikor a szakmai egyeztetéseken a gazdák érdekei mellett állnak.

Farkas Sándor beszédében kitért arra is, hogy

a koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság miatt újabb kihívásokkal teli időszak előtt állunk. Ebben a helyzetben a kormány és a Magosz ismét számíthat egymásra annak érdekében, hogy minden magyar ember asztalára elegendő, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron. Ehhez pedig elengedhetetlen a termőföld védelme, a mezőgazdaság versenyképességének növelése, a beruházási támogatások egyre szélesebb körű felhasználása.

A stratégiai partnerség fontosságát hangsúlyozva az államtitkár szólt arról, hogy a szervezet egyik kiemelt feladatának tekintette a termőföld magyar gazdák tulajdonában és használatában tartását, de hasonló súlyú feladat a klímaváltozás következtében egyre nagyobb hangsúlyt kapó öntözéses gazdálkodás fejlesztése is. Farkas Sándor az éghajlatváltozás miatt elengedhetetlennek nevezte az öntözhető területek növelését, mint fogalmazott, a gazdák részéről is komoly igény jelentkezik az öntözéses gazdálkodás fejlesztése iránt, így eddig a vízgazdálkodást érintő pályázati lehetőségeknek is köszönhetően több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt.

A kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után olyan kedvező folyamatok indultak, amelyek hatására folyamatosan erősödik az ágazat. Az Agrárminisztériumban azért dolgozunk, hogy a magyar vidék tovább fejlődjön, jövőt és reményt adjon valamennyi ott élőnek. Bízom benne, hogy ebben a munkában továbbra is számíthatunk a MAGOSZ szolgálatára, erejére és töretlen hitére – zárta beszédét Farkas Sándor.

A versenyképesség és a fenntarthatóság együtt, egyszerre is értelmezhető – ezt már Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára mondta az Európai Bizottsághoz tavaly év végén benyújtott KAP stratégiai tervvel kapcsolatban. Az államtitkár hangsúlyozta, a legfontosabb feladat most az, hogy a magyar tárgyalódelegáció a Bizottsággal minél előbb elfogadtassa az ebben megfogalmazottakat. A mintegy két és fél év alatt, több szakmai szervezet véleményét is megfogalmazó stratégia terv alapján az agrárium érdekét szolgáló beruházásösztönző, generációváltást elősegítő, a hozzáadottérték-és hatékonyságnövelő beruházásokat kívánják támogatni.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock